Egy családi nap keretében emlékeztünk meg a múltról. Ében-Háézer, azaz mindeddig megsegített bennünket az Úr. Így hangzik az az ószövetségi igevers, ami után letétetik az emlékezés köve. Ez a történet inspirálta a 110 éves Vácegresi Baptista Gyülekezet ünneplésének mikéntjét június második vasárnapján. Az alkalom meghívójára missziói megemlékezés, hálaadás és dicsőítés került fel, külön meghívottak voltak a Vácegresről elszármazott testvérek.
Mindannyiunknak szükségünk van arra, hogy megálljunk és belegondoljunk abba, kinek adjuk a dicsőséget a személyes és a gyülekezeti életünkben. Nem kérdés! Egyedül Isten méltó erre, hiszen ő adhat olyan erőt, olyan szeretetet, ami ebben a kis faluban is életre tudott hívni egy missziós lelkületű gyülekezetet. A sok múltbeli szolgálatból most néhányat említek a gyülekezet történetéből: kezdetben Békéscsabáról kútásó munkások jöttek Vácegresre, akik a napi munkájuk után megosztották az evangéliumot. Az első világháborús évek alatt emlékezetes a nőtestvérek szolgálata, akik még ékszereiket is eladták, hogy be tudják rendezni a termet, és missziós szorgalmuk nyomán növekedhetett a létszám az egyébként a háború miatt fogyatkozó népesség ellenére. Későbben különösen aktív énekkari és fúvós hangszeres szolgálat volt jellemző, amely okot adott a távolabbi gyülekezeteknek, hogy meghívják a vácegresi testvéreket zenével szolgálni, aminek nyomán szintén sok magvetés történt.
A jelen kérdése az, hogy ma hogyan találjuk meg az elveszetteket, mi az a szolgálat, amit a jó Atya ránk bíz e célból. A nap folyamán visszaemlékezést hallottunk lelkipásztorunktól, Drenyovszki Lászlótól, az idősebb tagoktól, úgymint Mátyus Győző diakónus és Drenyovszki Zoltán diakónus testvérektől, valamint a közöttünk lévő volt és jelenlegi gyülekezetvezetőktől Hegyesi Gábor és Garai Árpád személyében. Jó volt együtt lenni a délelőttben, a közös étkezésben és a délutáni képvetítésben a közelebbi, távolabbi testvérekkel, barátkozókkal, akik mind kötődnek az Isten családjához, a gyülekezethez. Legyen áldásul az együtt töltött idő mindenkinek, aki valamilyen formában részese volt e napnak! Azt kívánom, hogy gyülekezetünk legyen a jövőben is egy olyan hely, ahol az Istent keresők otthonra találnak.
Tóth-Fazekas Andrea
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
