Tóth Kálmán egykori lelkipásztor leszármazottai – ő 1949-ben végzett a teológián – családi találkozót tartottak Pécsett 2016. november 5-én. Az együttlét szervezését az indokolta, hogy Kálmán özvegyét, a 90 éves Tóth „mamát” közösen köszöntse az öt gyermek, a huszonkét unoka és a huszonhárom dédunoka.
Jó volt látni és hallani ennek a nagy családnak örömteli ujjongását, amivel körülölelték a kicsiny termetű mamit, aki mégis kimagasodott közülük mindenki iránt kisugárzó óriási szeretetével.
Hálás-boldog szívvel emlegették együtt a múltat, noha sok-sok próba és nehézség nehezítette szinte valamennyiük életútját. A közös étkezés után a gyerekek régi pásztoraként mondtam igei köszöntőt drága testvérünk születésének emlékünnepén. Az imádságok és az ünnepi ebéd után kisebb csoportokra oszolva örvendeztek együtt a különböző korosztályok – mi, öregek a „matriarchával”, odébb pedig a gyermekek, az unokák, a dédunokák egy-egy kisebb szigete.
Kálmán volt lelkipásztor leszármazottai valamennyien nagy énekmesterek. Át is alakult hamar az ünneplő sereg egy sokszínű kórussá, amikor az egykori édesapa szerzeményeiből elevenítettek föl néhányat. Mindenki boldogan énekelt. Harsogtak az ajkak, mosolygott a szemük, boldogan lüktetett a szívük. Lehetett érezni a drága Jézus szent jelenlétét, mely a szeretetben való elmerülést jelentette mindnyájunk számára.
Köszöntjük szeretettel a kedves Tóth nénit, aki még mindig vállalkozni szokott rá, hogy rég ismert verseket mondjon a közösségben, akár az idősek napján, akár a családi együttléteken. De még kilencvenévesen is kész arra, hogy új strófákat tanuljon és adjon tovább mint szíve háláját és boldogságát a megtartó kegyelemért.
A múlt évben még gyalogszerrel is el akart és el tudott jönni az imaházba. Most már inkább csak segítséggel. Szorgalma, átadottsága és hűsége nemes példa mindnyájunk számára.
„Az ember napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező virága. Ha végigsöpör rajta a szél, vége van, még a helyét sem lehet felismerni. De az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is, azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével”. (Zsolt 103,15–18)
Áldjon és őrizzen továbbra is az Úr, kedves idős testvérnőnk!