A Rákoscsabai Baptista Gyülekezet ifjúsága szeptember 17-én nagy várakozással telve indult Makóra, a helyi kis gyülekezethez.
Az utazás apropója az volt, hogy a helyi testvérekkel együtt fejezzük ki hálánkat Istennek. Habár a reggeli indulásunk meglehetősen borongósra sikerült a kora őszi időjárás miatt, érkezésünkkor már a nap is sütött, és a gyülekezet tagjai is nagy szeretettel fogadtak.
A bemutatkozás és körbevezetés után rögtön finom süteményekkel kínáltak bennünket, majd kezdődhetett az imaóra egy szegedi „vendég testvér” vezetésével. Az imaóra után Szappanos Lajos testvér – a helyi lelkipásztor – kezdte meg a hálaadó istentiszteletet. Külön érdekesség, hogy Szappanos testvér mielőtt meghallotta volna Isten hívását és jelentkezett volna a Baptista Teológiai Akadémiára, kocsmárosként dolgozott. Prédikációja közben fel is tett egy provokatív kérdést a hallgatóságnak: „Járnak-e a testvérek kocsmába?” Természetesen mindenki tiltakozott, erre jött az érdekes válasz: „És miért nem? Hiszen ott vannak a betegek, nem?!”
A délelőtt végén testvéreinkkel egy városnéző sétára indultunk, majd egy helyi étteremben fogyaszthattuk el finom ebédünket.
A délutáni istentiszteleten – amihez már a szegedi gyülekezet tagjai is csatlakoztak – László Gábor, a rákoscsabaiak lelkipásztora hirdette az igét, az ifjúság pedig zenével és bizonyságtételekkel dicsérte az Urat az általa tett csodákért. Az alkalom végén szinte mindenki egyen-egyenként kiállt, hogy elmondja, mennyi mindenért hálás Istennek. Ezt követően egy újabb, még a délelőttinél és bőségesebb szeretetvendégség alatt folytathattuk a beszélgetést, egymás megismerését.
Nehezen hagytuk ott ezt a szép várost, ezt a csodás kis gyülekezetet, de azt hiszem, mindenki hálával a szívében tért haza, és mindannyiunk nevében bátran mondhatom: szeretettel várjuk vissza makói testvéreinket!