A hónap igéje:
„…szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával…” (Róm 12,1–2)
A hónap gondolata
Ki az, aki áldozat szeretne lenni? Ez a fogalom ma inkább gyengeséget fejez ki, negatív a kicsengése. Sok hívő ember az áldozat szerepét a legkevésbé sem szeretné magára vonatkoztatni Istennel kapcsolatosan, hiszen az „áldott” élet a mai divatos keresztény irányzatok szerint a sikerhez köthető. Mit is jelentsen akkor ez a felhívás? Az igazán Krisztust kereső, hozzá igazodni kívánó ember tudatosan él. Időt és energiát szán istenismerete bővítésére, jellemének formálására, mások segítésére. Mennyivel könnyebb lenne a mai világ kínálta kényelmet, élvezeteket maximálisan kihasználni! Minden döntésünkkel választunk valamit, és egyúttal lemondunk valamiről. Tudatosítanunk kell, hogy az Istennek odaszánt élet lemondásokkal jár. Olyan dolgokról kell lemondanunk, amelyek hosszú távon eltávolítanának Istentől. Sokszor fáradságos lehet munka után meglátogatni egy beteget, de nem mérhető össze annak az örömével, amit a másiknak okozunk. Áldozatot hozunk akkor, amikor időnket, energiánkat szánjuk egy-egy szolgálat során, meghallgatunk embereket, akik éppen nekünk szeretnék kiönteni a szívüket. De nekünk magunknak is megújulásra van szükségünk: először is amikor döntést hozunk, hogy elfogadjuk Krisztus váltságművét, és bűnbocsánatot nyerünk. Innentől kezdve folyamatosan felfedi a Szentlélek a helytelenül működő dolgokat az életünkben, és jó ilyenkor engedni a változást. Az értelmünk megújulása hozza magával az alapvető fordulatot a másokhoz való viszonyulásunkban is.
A hónap kérdése
Az életemben engedem-e érvényesülni a megújulást a Szentlélek által?
A hónap imája
Add, Uram, hogy ne álljak ellen a változásnak, amit te munkálsz az életemben!