Várady Endre lelkipásztori beiktatása Vácegresen

A Vácegresi Baptista Gyülekezet lelkipásztoraként folytatja tovább szolgálatát közöttünk Várady Endre 2019. május 25-étől. Korábban már 2004 novemberétől 2013 tavaszáig a gyülekezet lelkipásztora volt, de időközben doktori tanulmányai érdekében letette szolgálatát, amit Sellyei Imre vitt tovább öt éven keresztül úgy, hogy mindeközben Endre és családja gyülekezetünk aktív tagjai maradtak. A következő egyéves időszakban, mostanáig megbízott igehirdetőként szolgált közöttünk Révész József nyugdíjas lelkipásztor. 

A beiktató istentiszteleten Papp János egyházelnök mellett szolgált igehirdetőként Újvári Ferenc, a budapesti egyházkerület elnöke. Az alkalmat dr. Urbán Gedeon ügyintéző lelkipásztorunk vezette.

A szolgálatoknak és köszöntéseknek szinte mindegyike abból indult ki, hogy Várady Endre már másodszor lesz lelkipásztor ebben a gyülekezetben. Ahogy azonban ő mondta: nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belelépni, mivel a folyó mozgásban van, így változik, miközben az ember is változik, aki belelépne. Vagyis sem a gyülekezet, sem ő maga már nem ugyanaz, mint amikor először vette fel itt szolgálatát.   

Újvári Ferenc a Mt 13,45–55 alapján arról beszélt, hogy vajon miként ismerjük egymást. Megvan-e még bennünk a készség, hogy felfedezzük a másikban azt a kincset, amit ott Isten helyezett el? Vagy már csak azt mondjuk, amit Jézusra mondtak a kortársai: „Ez az ács fia, ez akar nekünk újat mondani?” Istennél semmi sem lehetetlen, ő ugyanis nem áll meg, munkálkodik a szívben a Szentlélek által. Ismertette a lelkipásztor feladatát is: őrizője és éltetője a gyülekezetnek. 

Papp János egyházelnök beiktató beszéde után, amellyel Várady Endrét a gyülekezet lelkipásztori szolgálatába állította, köszöntések következtek. Korábbi lelkipásztorunk, Sellyei Imre adta át az anyakönyvet és a pecsétet, valamint köszöntő beszédében kiemelte Endre három kedves tulajdonságát, amit az idő alatt tapasztalt, amikor ő volt a lelkipásztora a gyülekezetnek. Ez a jó lelkület, a készségesség és a tudomány iránti fogékonyság hármasának egyensúlya. Tulajdonképpen felhívta arra a figyelmet, hogy milyen elismerésre méltó jellemre vall, ha valaki korábbi lelkipásztorként ugyanabban a gyülekezetben marad és engedelmesen az új vezető keze alá dolgozik. Később gyülekezetvezetőnk, Garai Árpád köszöntött, búcsúztatott és ajándékozott Révész József, Urbán Gedeon és Várady Endre részére. A Kartali Baptista Gyülekezet korábbi nyugalmazott lelkipásztora, Szlepák Lajos testvér mondott még köszöntést a rákoscsabai gyülekezet nevében is. Drenyovszki Pál és Csuhai József korábbi tagok és lelkipásztorok igeverssel is üdvözölték Endrét. A falu evangélikus lelkésze, Sághy Balázs esketés miatt volt távol, de levélben küldte el kedves szavait, amelyeket Urbán Gedeon tolmácsolt, majd ő is köszöntötte Várady Endrét, végül a polgármester, Dudás Jánosné üdvözölte új, de számára sem ismeretlen lelkipásztorunkat, és örömét fejezte ki amiatt, hogy a falu életében minden felekezet aktívan vesz részt. Végül Várady Endre hirdetett igét a 84. zsoltár szemelvényei alapján, és ismertette szándékait a jelen lévő gyülekezettel, amelyek összecsengtek a polgármester zárósoraival: az ökumené és a felelős jelenlét a falu életében továbbra is jellemző lesz gyülekezetünkre, hiszen szolgatársak vagyunk a szolgálatban. Endre hangsúlyozta, hogy a gyülekezet az otthon hasonlatosságára egy bázis, amelyben nem lehetünk ott állandóan, de minőségi időt eltöltve közösen benne feltöltődhetünk és erővel folytathatjuk utunkat, másokat is befogadva otthonunkba a feltöltődésre. Az énekkarunk két énekkel szolgált, a záró hálaadó imádságot pedig Révész József vezette. Bőségesen terített asztalok mellett folytattuk a testvéri együttlétet.

Isten hozta régi, de mégis új lelkipásztorunkat! Kívánjuk az Úr vezetését életére és szolgálatára, és ígérjük, nyitottan és engedelmesen fogadjuk és követjük őt!