Isten éltessen, Békehírnök!

A Békehírnök első száma 1895. március 15-én jelent meg 500 példányban. A lap kis alakú (A5), 16 oldal terjedelmű, kéthetenként megjelenő kiadvány volt. Alcíme: Folyóirat vasárnapi lecz­kékkel.

Fél év múlva így bővült: Folyóirat vasárnapi leczkékkel, egyszersmind keresztyén ifjusági közlöny. Hat év múlva rövidült: Keresztyén folyóirat. Miután 1905-ben hivatalosan is elismerték a magyarországi baptistákat, ez tükröződött a Békehírnök 1906. januári első számától kezdve a megjelölésben is: A magyarországi baptisták hivatalos közlönye. A fejlécben csaknem húsz éven át ez volt olvasható, mígnem 1925-től a nagyobb alakban és hetilapként megjelenő lap A magyarországi baptisták hetilapja lett.

Kezdetben minden szám első oldalán verset találhattak az olvasók. Később a címlapokon éveken át rajz vagy fénykép jelent meg, amelyhez a következő oldalakon kaptak magyarázatot az érdeklődők. A lap eszmei anyagát hitbuzgalmi cikkek alkották. Minden számban találunk kézírásos eredeti kottáról másolt négyszólamú énekeket. Az első: „Segítsünk Siont építeni, kicsik, gyengék legyünk bár…”

A címlapon Csopják Attila-vers van. A szerzők nem írták ki a nevüket, csak jelezték, például Cs. A. = Csopják Attila, vagy U. A. = Udvarnoki András. Szinte minden számban felhívást tettek közzé a szerkesztők új megrendelők gyűjtésére:

„Kérjük a tisztelt előfizetőket lapunkra megrendelőket gyűjteni. Ha ezer előfizetőnk lesz, a lapot jóval megbővítjük. Sok érdekes közölnivaló van, amit a helyszűke miatt még nem közölhetünk. Jó volna legalább négy oldallal megbővíteni. Énekek 2 krajczárjával kaphatók; kérjük őket terjeszteni. A pénz utólag beküldhető. Czélszerű mindenkinek két-két éneklapot venni, mert az egyiket használhatja, a másik tisztát gyűjtheti.”

Ugyancsak felhívták a hívő katonák figyelmét, küldjenek beszámolót állomáshelyükről. Így jelenhetett meg többek között Kolozs József 16. ezredbeli huszár levele az 1902. július 30-i számban. Megtudjuk tőle, hogy a szigorú bánásmód miatt nagyon sok közlegény lett öngyilkos. 1200 ember közül csak hárman hívők. (Kolozs József később lelkipásztor lett, s a Tanügyi Bizottság elnöke.)

1906-tól Csopják Attila egyedül szerkeszti tovább a Békehírnököt. Udvarnoki András ugyan a kiadó, de őt erőteljesen leköti az ekkor induló teológiai képzés irányítása. 1908. február 15-től megváltozott a lap neve. Békehírnök helyett Az Igazság Hírnöke nevet vette fel, és alatta ezt a magyarázatot adta: „Az Igazság Tanúja [az el nem ismert baptisták lapja volt] és a Békehírnök egyesítve”. Kiadóként „a Baptisták Szövetsége Magyarországon” szerepelt. Azonban a hivatalos elismerést elfogadók (Udvarnoki–Csopják–Balogh csoport) és az azt elutasítók (Me­yer–Kornya–Tóth csoport) között ekkor még nem jött létre tartós megegyezés. Így a lap 1909 januárjától ismét Békehírnök címen jelent meg. Az első világháború idején kiadóként a Budapesti Baptista Hitközség szerepelt.

A lap indulásakor, 1895-ben az újkori magyar baptista misszió még csak 49 éves; Meyer Henrik – akinek Budapestre érkezésével hatalmas lendületet kap a magyar baptista misszió – 22 éve munkálkodik hazánkban; az indulási év csaknem azonos az első önálló magyar nyelvű baptista gyülekezet alapítási évszámával (1894). A lap azért tölthette be mind ez idáig küldetését, mert sikerült valóban evangéliumi néplappá formálni. Steiner István, a Békehírnök egyik szerkesztője 1933-ban a hajdúböszörményi közgyűlésen ezeket mondta: „Levelek százával igazolhatnám csak a legutóbbi három év alatt, hogy hányan fejezték ki köszönetüket a lapjainkból nyert lelki vigaszért, tanácsért és bátorításért, amelyet egyenesen hozzájuk intézett Isten Lelke.” A cél, mellyel a Békehírnököt alapítói, Udvarnoki András és Csopják Attila elindították, ma is változatlan. Az Istennel való megbékélés szükségességét hirdette a magyar történelem négy korszakán keresztül: a Monarchia idején, a Horthy-korszakban, a szocializmusban és ma, a parlamentáris demokráciában is. Ennek alapja az isteni békesség, ez az üzenet teszi ma is időszerűvé a Békehírnököt.