Anabaptisták a Kárpát-medencében
A reformáció elindulásakor a kereszténység megújulása körüli szenvedélyes teológiai útkeresésnek sokakat foglalkoztató kérdése volt a keresztséghez kapcsolódó tanítás tisztázása. A Szentírás tanulmányozói közül nem kevesen foglaltak állást a hitvalló keresztség, a személyes hit alapján történő bemerítés mellett. A gyermekkeresztség végül többségbe jutó hívei e csoportot az anabaptista gyűjtőnévvel illették.
Az anabaptista tanítás a Kárpát-medencében is hamar jó talajra talált, az 1520-as évektől hol több, hol kevesebb nyitottsággal fogadta a hitvalló keresztség hirdetőit a reformáció fejleményeiből mind többet magáévá tevő papság, polgárság és a közrendűek társadalmi csoportjai is.
A reformáció előrehaladásával az anabaptista felfogás hatása egyre kevésbé érvényesülhetett: a lassan határozott formát öltő protestáns csoportok a gyermekkeresztség tana körül szerveződtek felekezetté, és maguk is részesei lettek az anabaptisták egész Európára kiterjedő üldözésének.
A három részre szakadt Magyarország, elsősorban a Királyi Magyarország és Erdély több mint két évszázadra menedéket adott a nyugatról, német nyelvterületről elüldözött, habánoknak nevezett anabaptistáknak.
Az eredeti hazájukban kialakított városias-kézműves közösségeik kiemelkedő mesterségbeli tudását, szakmai újításaik hasznosságát több magyar főúr is felismerte, és a 16. század közepétől megkezdték szervezett letelepítésüket saját birtokaikon, korlátozott szabad vallásgyakorlást és kollektív kedvezményeket biztosítva számukra. A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által Alvincon létesített habán telepítés a legközismertebb ezek közül. A sajátos habán élet- és vallásgyakorlat, az erőszakmentesség és a magas szintű kézműipar Közép-Európa egyedi szellemi, néprajzi és művészeti kincseként maradhatott fenn egészen a 18. század második felének erőszakos rekatolizációjáig.
Anabaptisták és baptisták kapcsolata
Világszerte ma is vannak olyan egyházak, amelyek közvetlenül az 1500-as években létrejött anabaptista közösségekből nőttek ki. Az európai baptista felekezetek viszont, amelyek a polgári forradalom századának Angliájáig vezethetik vissza gyökereiket, nem anabaptisták. Az 1846-ban meginduló magyar baptista misszió nem áll közvetlen kapcsolatban a Kárpát-medence történetének anabaptistáival. Nem mutatható ki olyan érdemi, szervezeti, történeti kontinuitás sem, ami áthidalná a Mária Terézia uralkodása és a reformkor közötti űrt, és összekötné a habánok utolsó generációját az első magyar baptistákkal.
Mindazonáltal a hitvalló keresztséget mind az anabaptisták, mind a baptisták hitük sarokkövének vallják és akként gyakorolják, s így a baptisták joggal tekintik magukat a (mérsékelt) anabaptisták szellemi örököseinek.
A magyar baptisták elkötelezettek a Kárpát-medencei anabaptizmus és az anabaptista habánok történelmének kutatására
Elkötelezettek vagyunk a Kárpát-medencei anabaptizmus és az anabaptista habán közösségek életének, hitének, kultúrájának kiterjedt tudományos vizsgálatára és tanulmányozására, ami gazdag lehetőséget kínál a magyarországi reformáció hitvalló keresztséget gyakorló ágának alaposabb megismerésére, a korabeli vallási és társadalmi viszonyok árnyaltabb megközelítésére, új kutatási témák elindítására. Ugyanakkor feladatunk nekünk, a Kárpát-medencében élő baptistáknak, hogy az anabaptista örökség gondozói, történelmi és hitbeli értékeik megőrzői és továbbadói legyünk. Mindezen túl pedig törekvésünk, célunk, hogy a hithősök példájából is merítve hűségesen kövessük Jézus Krisztust, „aki tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsid 13,8).
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
Köszönjük mindenkinek, aki idén a baptisták társadalmi szolgálatát támogatta adója 1+1%-ával!
