Kovács Péter festményei
Ötvenkét éve boldogan az Úrral járok.
Huszonnégy éve festek olajjal.
Az Úr tetszésére szeretnék alkotni.
Háttértörténet a Jób című festményhez
Hosszasan betegeskedett a soroksári János barátom és testvérem az Úrban. Először egy fiútáborban találkoztunk 19 évesen, ahol közel kerültünk egymáshoz. Évekig leveleztünk, beszámoltunk hitharcainkról, élményeinkről. János házasságkötése után megszakadt a levelezés, már csak ritkán futottunk össze. Betegsége miatt a feleségével járt kezelésekre. A hangja egyre gyengébb lett, nehezen érthető. A torkát, a hangszálait megtámadta a lassan zajló gyilkos kór. Műtétek során a nyakán és a hasán lyukak, nyílások keletkeztek. Egy idő múlva már mesterségesen táplálták. Mindezek ellenére otthon erőltetve dolgozott. Amikor eltört az egyik karja, ami már sohasem gyógyult meg, akkor sem adta fel, még földmunkát is végzett a kertben. Közben egyre fogyott és gyengült. A napokban értesítést kaptam arról, hogy rohamosan romlik az állapota. Készülve az alkotóhétre Budapestre utaztam és beiktattam Jancsi meglátogatását. A szobába lépve egy emberi roncsot, torzót találtam, a régi vonásait nem ismertem fel. Szemei beesve, a bőre a koponyájára tapadva, a lábain csak a csontok maradtak. Szemeimet erőszakkal kellett felé irányítanom. Lelkemben megrendülve zavarban voltam. Sokat imádkoztam, hogy az Úr készítsen fel erre a találkozóra, de a látvány így is sokkoló volt. Az ágyon fekvő emberi forma Leon Bonnat festményére emlékeztetett, amely számomra az egyik legjobb Jób-ábrázolás. Ez a tragikus élmény inspirált arra, hogy megfessem a próbában lévő ember nyomorúságát. Látogatásom után két nappal, az alkotóhéten kaptam a hírt, hogy János végleg elment, célba ért.
Kovács Péter
Rigóné Józsa Zsuzsanna festményei
Ötgyermekes, háromunokás pasztorálpszichológus vagyok. Gyerekkorom óta foglalkozom a művészettel, amit egyre inkább szeretnék Isten és mások szolgálatába állítani.
Afangide Beáta festményei
Afangide Beáta művésztanár, mentor, művészetterapeuta, teológus
Horváth László Adrián festménye
Horváth László Adrián
képzőművész, tanár
A kép keletkezéséről az alkotó tollából:
Alkotóhéten készült festményem központi motívuma az ablak mint kapuszimbólum: átlépési lehetőség a földi-szellemi sík, az ember és Isten között. A festményemen e „kapu” zárva van, erre a zártságra erősít rá a rács és a kilincs hiánya.
A rácsos ablak kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt utal az Édenből kitaszított ember Isten közvetlen kapcsolatához már vissza nem térő voltára, szomorúságára, akit színről színre többé már nem láthat. A rács mozdíthatatlanul jelen van. A képmás kívül rekedt. A rács árnyéka viszont él, fényes árnya színes és életet hoz a pusztai sivatagba. Emellett értelmezhető a képem az Istentől elszakadt „szabad” ember istenképeként is.
Ez utóbbit nézve: Istenről szerzett benyomásaink, emberi vágyaink sokszor épülnek sztereotípiákra (mit „kell adnia” az Istennek), melyek Isten egyéni, ránk épülő terveivel sokszor nincsenek is összhangban, vagy nem vagyunk készen rájuk. Így a rács értelmezési tévútként van jelen, az isteni és az emberi út széttartó voltának jelképe, mely elválasztja az Istent és az embert: az Istenre megsértődött teremtmény rácsot emel önmaga és Isten közé… ez a képmás… már más.
Bögösné Szász Edit képei
Zenészként mindig is közel állt hozzám a művészet, de a festészet iránt csak négy éve kezdtem érdeklődni. Nagyrészt tájképeket festek, mert a természet közelségében különösen közel érzem magamhoz a Teremtőt. Ezenkívül próbálkozom más témákat is érinteni, keresem a saját utamat, azt, hogy hogyan tudnám a leginkább továbbadni azokat a benyomásokat, gondolatokat, érzéseket, melyek festés közben fogalmazódnak meg bennem.
Antal Saci képei
Antal Saci
iparművész
Fotó: Antal Saci
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
Köszönjük mindenkinek, aki idén a baptisták társadalmi szolgálatát támogatta adója 1+1%-ával!