…azok, akik az 1920-évek elején átérezték a trianoni tragédiát szellemi, lelki és intézményi szempontból is tetéző elszigeteltség veszélyét református/protestáns szempontból is.
Elsősorban Csikesz Sándor debreceni teológusra gondolhatunk, aki 1925-ben életre hívta a Theologiai Szemlét, s az első számoktól kezdődően nem csak a soproni evangélikus teológusokat hívta meg a munkába, hanem azokat a református kollégáit is, akik Erdélyben, a Felvidéken, a Délvidéken, vagy éppen az Őrvidéken „kerültek idegen országba.” Az idén tízedik X-ébe lépett Theologiai Szemle alapításától kezdve remélte, hogy a szent tudományok iránt érdeklődők fontos forrásként tekintenek hasábjaira „a határon innen és túl”, és természetesen mindig örömmel fogadta, ha „határon túli” teológusokat is köszönthetett a szerzők között.
A negyedévente megjelenő folyóirat ennek a szellemiségnek a jegyében szervezett az elmúlt másfél évtizedben úgynevezett „kihelyezett” szerkesztőbizottsági üléseket, amelyek sorából nem hiányoztak a határon-túli intézmények, egyházi központok, illetve gyülekezetek sem. Így jutottunk el Bécsbe (sic), Komáromba, Kassára, Beregszászba, Nagyváradra, Bácsfeketehegyre és most, a Pünkösdöt követő héten a kincses Kolozsvárra.
A kétnapos látogatásunk során az Erdélyi Református Egyházkerület és a Protestáns Teológiai Intézet képviselői voltak segítségünkre, amelyért ezúton is hálás köszönetet mondunk. Az ökumenikus szerkesztőbizottság/delegáció tagjai: dr. Kádár Zsolt, Jakab László, dr. Bóna Zoltán református; dr. Fischl Vilmos evangélikus; Háló Gyula baptista; és Szuhánszky Gábor metodista lelkészek „ökumenikus séta” keretében látogatták meg a református, evangélikus, unitárius, baptista és római katolikus egyházközségeket s találkoztak az egyházkerületek, a gyülekezetek püspökeivel és vezető lelkipásztoraival.
A konkrét, nyilvános szerkesztőbizottsági ülésre a Protestáns Teológiai Intézet impozáns dísztermében került sor az intézet református, evangélikus és unitárius tanárai és diákjai jelenlétében. Az óráikat feláldozó tanároknak ezúton is hálás köszönetet mondunk. A bizottság tagjai a Theologiai Szemle elvi és a szerkesztési szempontjainak bemutatása után buzdították a jelenlévőket könyvismertetések, tanulmányok, közfigyelemre méltó beszédek közlésére. Nem utolsósorban hívták fel a figyelmet arra, hogy a Theologiai Szemle, mint a Tudományos Művek Tárában regisztrált szakfolyóirat a tudományos fokozatok megszerzésének, valamint az intézmények akkreditálásának folyamatában kreditszerző publikálásra is minősített periodika.