A tavalyi kimaradt év után idén újra megtarthattuk a nyári napközis gyerektáborunkat a gyülekezetben. Hála van a szívünkben azért, mert 65 gyerek részt vehetett a táborban, és körülbelül 40 felnőtt és fiatal segítségére számíthattunk minden egyes nap.
A hétnek a témája a tékozló fiú példázata volt. Jézusnak ezt a történetét vettük végig öt részre bontva. A példázaton keresztül arra hívtuk fel a gyerekek figyelmét, hogy Isten szereti őket. Isten szereti őket, legyenek bármilyenek; Isten szereti őket, de a bűnt nem; Isten szereti őket, ők is szeressék Istent; Isten szereti őket és nem mond le róluk; valamint Isten szereti őket és megbocsát.
Érkezés után reggeli tornával kezdték a gyerekek a napot. A délelőtt során volt közös éneklés, majd a példázat aznapi részét jelenetben látták a gyerekek. Ha valaki megkérdezi a gyerekektől, hogy kicsoda Géza és Miklós, biztosan rávágják a választ, ugyanis a jelenetben így hívták a tékozló fiút és bátyját. Ezekben a jelenetekben ők is aktívan részt vehettek, kisebb szerepekben, amiket nagyon szerettek, legyenek akármilyen kicsik a szerepek. Majd korosztály szerint kisebb csoportokba váltak szét a csapatok, ahol játékos keretek között, mélyebb, hosszabb beszélgetés közben beszéltük meg az aktuális üzenetet. Ebéd után megnéztek a gyerekek egy bábdarabot, a Jonatán mester álma című történetet. Délután volt kézműves foglalkozás, és a nagyobb gyerekek részt vettek a láthatatlan színházban. Ezen sokan részt szerettek volna venni, mert egy különleges lehetőség, hogy a látásuk kikapcsolásával minden más érzékszervükre hatva a résztvevőknek egy különleges élményben legyen részük, de a legfontosabb hatást érzelmileg érjük el a gyerekekben. Megtapasztalhatták az elveszett bárány példázatának átiratán keresztül, hogy milyen az, amikor elveszve bolyonganak, de Isten mindent tűvé téve értük elmegy és megkeresi őket.
Két különleges program is volt a héten. Szerdán átmentünk Békéscsabára a Csabaparkba, ahol egy egész délelőttöt eltöltöttünk. Az izgalmas játszótér mellett ide is vittünk kézműveskedést. Ezen kívül a gyerekek lejátszottak 3-4 menet számháborút a fák, illetve a játszótér elemei között. Csütörtökön meg egy kincskeresésre mentünk a városba a gyerekekkel.
Egész héten több dalt énekeltünk és hallgattunk Pintér Bélától, így pénteken a táborzáró alkalmunkon vendégünk lehetett egy koncertre, ahova a gyerekeket és szüleiket is örömmel vártuk.
A közös éneklések során megtanult énekeket a hét végére a gyerekek hangosan zengték. Reméljük, hogy egész életükben megjegyzik ezeket a sorokat, hogy „bármi volt és bármi lesz, a szívem már nem fél”, vagy „Oly jó tudni azt, kezedben az életem”, illetve azt is, hogy „Ne csüggedj, lelkem, szeret az Isten, bízzál őbenne, ő hordja terhed”.
Az egész gyülekezet magáénak érezte a tábort. A fizikai segítség mellett rengeteg imádsággal és számtalan adománnyal álltak a tábor mögött. Adományként kaptunk fagyit, süteményeket, gyümölcsöket, valamint egy egész napra egy ugrálóvárat is, aminél a gyerekek folyamatosan sorban álltak.
A kánikula és a hétvégi fáradtság mellett Isten szeretetét és áldását éreztük az egész héten.
Csóka Anna
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
