A baptista iskola: több mint iskola

Szabó Csabával, a Baptista Szeretetszolgálat oktatási igazgatójával készítettünk interjút.

Milyen a jelenlegi helyzetük iskoláinknak, és milyen feladatok várnak megvalósításra?

A nevelési év felénél járunk, túl a félévi bizonyítványokon, és előttünk a köznevelés rendszerének változásából fakadó rengeteg feladat. Összegzésként, kicsit közhelyszerűen, de egyben megnyugtatóan is elmondható, hogy valamennyi iskolánkban a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározottak szerint zökkenőmentesen folyik a nevelés és a következő év előkészítése. Az érettségi és szakmai vizsgákra, valamint a felsőoktatási felvételikre a szokott rendben megtörtént a tanulók jelentkezése.

A hozzánk első és kilencedik évfolyamba felvételizők száma örvendetesen nőtt a korábbi évekhez képest.

Március 31-ig elkészítik intézményeink a megújított pedagógiai programokat az új törvényi szabályozásnak és a kiadott kerettanterveknek megfelelően. Több intézményünkben új képzési programot, szakmát – angol–magyar két tannyelvű programot Pécsen a Széchenyiben, kínai–magyar két tannyelvű programot Budapesten a Kőrösiben, szerszámkészítő és gépi forgácsoló szakmákat Budapesten a Kövessyben indítunk.

Az előttünk álló egyik legfontosabb feladat, hogy az első osztályosok április 8–9-én történő beiratkozását követően a Baptista Oktatási Központtal együttműködve megszervezzük a bibliaismeret-oktatást intézményeinkben és az állami iskolákban is.

Hányféle oktatási intézmény tartozik az iskolarendszerünkbe?

Gyakorlatilag a köznevelés teljes területén jelen vagyunk intézményeinkkel az óvodától az érettségire épülő szakképzésekig, a két tannyelvű iskoláktól a sportiskoláig és a kollégium-diákotthonig. Nevelési tanácsadási és pedagógiai szakszolgálati feladatokat is ellátunk, és reményeink szerint a minisztérium megköti velünk a köznevelési megállapodást, és tovább folytathatjuk intézményeinkben a tanulási nehézséggel küzdők felzárkóztatását is.

Az iskolák között milyen kapcsolat alakult ki mára?

Két oktatási konferenciát szerveztünk, ahol az egyik fontos cél volt egymás megismerése, a személyes kapcsolatok kialakítása, erősítése. Időközben a három tankerületünkben – Budapest, Hatvan, Debrecen – végzett további közös munkákkal – pedagógiaprogram, helyi tanterv, közös szakértői anyagok elkészítése – már nem csak az intézményvezetés szintjén találkozunk és beszélgetünk a szakmáról.

Egyre több az intézmények közötti kapcsolat, tanácsot kérnek egymástól, megosztják problémáikat és sikereiket. Aktívan részt vesznek a közös programokban, a Szeretetszolgálat gyermekprogramjain. A Cipősdoboz-akció és -gála emlékezetes marad mindenki számára. Együtt munkálkodni egy jó ügyért, együtt örülni az iskolánként akár több száz doboznak – az ilyen közös élmények formálják a tanulók-tanárok-szülők-iskolák közösségét. Megható volt azt hallani azon iskolák tanulóitól, akik maguk rászorultak a segítségre, hogy azt mondták a gyerekek: „Nekünk is jó érzés volt adni!”

A tavasz közeledtével egyre több a baptista iskolák közötti közös művészeti, kulturális program, sportverseny.

Mit tartasz az intézményvezetői, igazgatói csapat legnagyobb értékének, erényének?

Nagyon jó dolog olyan csapatban dolgozni, ahol ennyire együtt tud gondolkodni és tenni mindenki egy jó ügyért. Nyitott, kommunikatív, problémamegoldó csapat dolgozik az oktatásban. Segíteni igyekszik a munkát nemcsak a kérdések felvetésével, de a megoldási javaslatokkal is. Ha a sok törvényolvasás, problémamegoldás, szerződés- és szabályzatírás közepette kicsit elfáradunk, akkor is emlékeztet valaki, és mindjárt tudjuk, hogy a gyerekekért csináljuk.

Milyen távlati célt tűzött ki az oktatás vezetése?

A pedagógiai programjaink preambulumaiban megfogalmaztuk az iskolák küldetését:

„A baptista iskola: több mint iskola. Magyarország egyik legnagyobb segélyszervezete, a Baptista Szeretetszolgálat megalakulása óta arra törekszik, hogy minden erejével és lehetősége szerint segítsen a szükségben lévőknek. A Baptista Szeretetszolgálat – alaptevékenységébe jól illeszkedően – iskoláiban sokat tesz a hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, és a roma tanulók felzárkóztatásáért, és a tehetséges diákok kibontakoztatásáért. Küldetése, hogy az általa fenntartott intézmény több legyen, mint iskola: az a hely, ahol a tanuló teljes körű támogatást kap személyisége és képességei kibontakoztatásához.”

Iskoláink számára a gyülekezetekben levő hit és lelkiség mit tud nyújtani, és milyen módon érdemes azt az iskolákban is megjeleníteni?

Ismét a pedagógai programunkból idéznék:

„Keresztény szellemű nevelésünk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztényi erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak.

Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, és ezzel támogatjuk, hogy a gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre, mely az Úr Jézuson keresztül Istenhez vezet.”

Úgy hiszem, hogy a gyülekezetek kialakíthatnak az iskolákkal egy kiegyensúlyozott, tartalmas kapcsolatot, ami jó alapot biztosíthat ahhoz, hogy a gyerekek és szüleik is bekapcsolódhassanak a gyülekezeti életbe. Számos baptista gyülekezetnek vannak jó programjaik a kézműves és gyermekkluboktól kezdve az ifjúsági estékig és érdekes előadásokig. Remélem, hogy ezekre a szülők, diákok és tanárok egyaránt elmennek, hiszen láthatják, hogy a baptista közösségek nyitottak és szeretettel várnak minden érdeklődőt. A gyülekezetek felelőssége pedig az, hogy valóban vonzóak legyenek, nemcsak a programok, de a lelkiség tekintetében is.

Több olyan pozitív példáról hallottunk, amikor a környékbeli gyülekezet például karácsony előtt vendégül látta a településen működő baptista iskola tantestületét, vagy a baptista közösségekre jellemző szeretetvendégségre hívta a tanulókat és szüleiket. A szeretetnek és elfogadásnak ezek a kézzelfogható jelei segítenek a kapcsolatépítésben, lehetőség nyílik arra, hogy természetes módon, hétköznapi körülmények között ismerjék meg egymást, illetve találják meg azokat a területeket, ahol a jövőben együttműködhetnek. A nyáron közel 20 iskolánkban lesznek a helyi gyülekezetekkel közösen szervezett külföldi önkéntesek által vezetett idegennyelvi táborok. Ezek megint sokféle lehetőséget adnak majd a szolgálatra, együttműködésre.

Miért imádkozzanak hálával és kérésekkel gyülekezeteink az iskoláinkért?

Nagy a mi vállalásunk és feladatunk. Több mint 16 000 tanulóért 1700 dolgozó napi munkáján keresztül tartozunk felelősséggel. Kérem a Testvéreket, azért imádkozzanak, hogy minden ránk bízottnak kiteljesedhessen az Úr adta talentuma, hogy ne csak félvén elássuk a földbe (Mt 25,15-25). A magvető példázatát (Mt 13,3–23) szem előtt tartva pedig imádkozzunk, hogy az elvetett mag jó földbe essen és száz annyit teremjen, nemcsak anyagi, hanem lelki értelemben is.