A baptista mozgalom nevében hordozott sajátossága az a többi népegyháztól eltérő hitvallási forma, hogy híveit felnőttként, bemerítkezéssel kereszteli meg.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából a Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet szervezésében Mészáros Kálmán egyháztörténész, a budapesti Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezető docense tartott előadást A reformáció harmadik útja – A baptisták eredete, története és hitvallása címmel kedden az Immánuel Közösségi Házban.
A reformáció lutheri ága a fejedelmek védelme alatt állt, a kálvini a polgárokat érintette meg. Az anabaptistának is nevezett népi, Európában kevésbé ismert, de jelentős hatású mozgalom viselte el a legnagyobb támadásokat, mert az egyház addigi gyakorlatát alapjaiban kérdőjelezte meg. Képviselői távozni kényszerültek a kontinensről, viszont a 19. század közepétől a baptista egyház második nagy hulláma valósult meg, s ma már Amerikában és világszerte a legjelentősebb protestáns ággá fejlődött. Híveinek száma mintegy ötven-, családjaikkal együtt száztíz millióra tehető. Hazánkban körülbelül húszezer a baptisták száma, istentiszteleteikre ötvenezren járhatnak – tudtuk meg a korábban tizenkét évig az egyház elnökeként szolgáló baptista lelkésztől.
– A mozgalom nevében hordozza azt a fontos, a többi népegyháztól eltérő hitvallási formát, hogy híveit felnőttként, alámerítéssel fogadja gyülekezeti taggá. Tehát nem csecsemőkorban történik a keresztség, hanem tudatosan, meggyőződéssel. Lényegében csak ebben tér el a kálvini irányzattól – jegyezte meg.
Hozzátette, a baptista egyház szerkezetében nem hierarchikus rendszerű, minden gyülekezet önálló, autonóm közösség, laza kapcsolat köti össze őket.
Laskovics Márió
Forrás: https://veol.hu/papa/a-baptistak-torteneterol-es-jelenerol-1836095
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
