Kedves Kórustagok! Kedves Énekes Testvéreim!

Múlnak a napok, múlnak a hetek, mi meg itthon álmodozunk arról, hogy milyen jó is volt, amikor még szabadon járhattunk a kóruspróbákra meg a szolgálatok végzésére. Ugye milyen természetes volt, és ugye milyen természetellenes a mostani helyzet. Az ember tényleg akkor veszi észre az élet értékeit, amikor elveszik tőle azokat. Hej! Járnék én most már próbára, csak engednék!

Azonban engedjetek meg egy kis buzdítást, akár figyelmeztetésnek is mondhatnám.

Testvéreim! Ti egyfajta kiválasztottsággal bírtok, amire talán jobban kellene vigyáznunk. A mostani helyzetben jobban felértékelődik a tevékenységünk, szolgálatunk ténye. Nem mindenkié ez a kiváltság, hanem éppen a tiétek, vagy a miénk.

Van a Bibliában egy olyan példa, amit szeretnék a mostani helyzetünkre vonatkoztatni.

Bírák könyve 7. rész, a harcra kiválasztott emberek létszáma.

Pontosan annyi, amennyit az Úr rendelt. Biztosan sokkal többen el szerettek volna menni a harcba, de csak nekik adatott meg. Hiába lettek volna önjelöltek, hiába gondolták azt sokan, hogy ők nem így és nem ezekkel a harcosokkal csinálták volna, kiválasztottnak csak a háromszáz mehetett, csak a háromszáz harcolhatott, csak a háromszáz győzhetett és csak nekik adatott meg a győzelem!

Nyilván az énekkarral kapcsolatban is sokféle gondolat ébredhet sokakban, nem így kellene, vagy éppen hogy úgy kellene, de ti vagytok azok, akiket az Úr kiválasztott, és nektek kell ezt a felelősséget felvállalni. (No persze ez nem azt jelenti, hogy nyelvvel kell lefetyelni a vizet, hanem inkább azt, hogy a környezetünkhöz képest másképpen kell valamit tennünk!)

Most a próbák szüneteltetése alatt érdemes átgondolnunk a kiválasztásunkhoz viszonyuló hűségünket, kitartásunkat, állhatatosságunkat.

Amikor visszatérhetünk a normális életritmusunkhoz, próbáljunk meg az újult erő mellé megújult odaszánást, kitartást tenni, és a kiválasztásunkat sokkal jobban megbecsülni.

Mérhetetlen hálára ad okot valamennyiünknek, hogy egy ősi bibliai módon dicsérhetjük Istenünket, hisz a szent kóruséneklésnek komoly múltja van a Bibliában is és a keresztény és keresztyén zenetörténetben is. Isten áldjon meg benneteket, és adjon az együtt éneklés vágyának fokozatos növekedése mellé egyfajta kiválasztotti odaszánást is. Ez nagy kincs, és gondolom, senki sem akar ebből kimaradni!

Isten adjon türelmes várakozást és majd egy örömteli visszatérést!


Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!


Jónak lenni jó!