Régóta figyelem, miként uralja figyelmünket, érdeklődésünket a negatív, rossz hírek megjelenése.
Az ember élete során hamar rájön arra, hogy a negatív figurákkal sokkal könnyebb eladni egy fotót, egy könyvet. A borítón elhelyezett negatív személyiség fotója telitalálat lehet a későbbi érdeklődés felkeltésére.
Vajon mi lehet ennek a magyarázata?
Nos, nem rövid a felelet.
Pszichológusok, filozófusok keresték, keresik a választ erre a régmúltban és napjainkban is meghatározó jelenségre.
A „bad news is the news” tömör valósága köszön vissza nemritkán óriásplakátokról is. Nem beszélve a kereskedelmi és az állami csatornák tucatjainak híradásaiból!
Az olyan „rossz” hírek, mint az erőszakos cselekmények, a halállal végződő közúti balesetek, az emberi konfliktusok, főképpen azok, amelyek látványos sérülésekkel is járnak, bizonnyal az első helyekre kerülnek a hírportálokon.
Környezeti csapásokról, természeti katasztrófákról szóló híradások élenjárnak a közlésekben.
Nem úgy, mint a sikeres dolgok. Nemrég egy utazás kapcsán szerezhettünk tudomást arról, hogy egy andorrai lavinát miként tudtak kellő kitelepítéssel, jó szervezéssel „kibekkelni” egyetlen emberélet elvesztése nélkül. Az ügyes információs vonalakon tájékoztatott lakosok komolyan vették az előrejelzést, s időben elhagyták lakóhelyüket, majd a veszély elvonulása után visszatérhettek eredeti lakóhelyeikre, sérülések nélkül. Erről nemigen tudósított a világsajtó, de egy-egy félresikerült politikusi megjegyzést a kiejtés pillanatában szórnak a szélrózsa minden irányába.
Színvonalas történelmi periodikánk nem először hirdeti történelmünk szégyenteljes időszaka főszereplőjének arcképével legfrissebb számát. Minden bizonnyal kapósabb lesz így a folyóirat. Korábbi számaikban is fellelhető az illető negatív figurának ekképpen való felhasználása. Nos, a magyarázat feltehetőleg a pszichében rejlik. A jó személyről, a jó eseményről, egy-egy jól sikerült termékről rövid, tömör híradásokban szerezhetünk tudomást, nemigen ragozza, ismétli, csúsztatja senki a jó hírre vonatkozó kevés információs tartalmat.
Ezek a gondolatok járják át agyamat karácsony első napján.
Furcsa kontrasztja éppen ezeknek a napoknak mindaz a világ emberiségére kiterjesztett lényegi mondanivaló, hogy Istenünk Jézus Krisztus alakjában küldte le a földre azt a Megváltót, aki nemre, faji hovatartozásra, pártállásra tekintet nélkül mindenkiért végigjárta az emberi utat, s halálával magával ragadta emberi bűneinket, s megváltott mindannyiunkat.
Fölfoghatatlan.
Az emberi agymezőkön elektródokkal sem mutatható ki az a felismerés, hogy mindezt tudatosan egyszer fölfogjuk. Csupán apró beismerésekre lehetünk képesek e tekintetben, de a teljes belátás hiányzik belőlünk.
Holdat megjárt űrkutatók, akik apró gömbként láthatták Földünket, elmondják visszatérésükkor, hogy hihetetlen, hogy mindez a véletlen műve. Kell lennie egy olyan emberek, világok feletti erőnek, amely mindezt létrehozta, amely mindezt beindította. A karácsonyi történet részleteit ezekhez hozzáadva mérhetetlen csoda utólagos tanúi vagyunk: egy gyermek képében világra jött isteni személy, akiről időnként fölfedezik csodatevő voltát, időnként pedig csupán egy hétköznapi embernek nézik. Itt járt-kelt a földön, embereket formált, tanított, viselkedést, egymás elviselésének, egymás szeretésének szükségességét hangsúlyozta. S az Írás törvényszerűsége szerint majd egyszer csak elragadtatik kereszthalála után közülünk, s lelkeinkbe újra visszatér, hogy megerősítsen bennünket.
A csoda tehát ott kezdődött, vele.
Kéretik e pozitív hírt a sok-sok negatív, rossz hír előtt elsőnek beolvasni!
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
