Kevesen tudják, hogy a recski baptista gyülekezetnek jelentős múltja van ebben a közel 3000 fős, a Mátra és a Bükk találkozásánál fekvő nagyközségben.
Miért szeretné a gyülekezet, hogy egy missziós lelkületű és gondnokságot vállaló házaspár vagy család elfoglalja a nyáron felújított lelkipásztorlakást? Erről kérdeztük Szabó Pál nyugdíjas lelkipásztort, a gyülekezet valamikori lelkipásztorát, aki most is évek óta szolgálja és lelkigondozza az itt élő testvériséget.
– Milyen gyülekezet várná az új szolgálóját?
– A gyülekezetnek pillanatnyilag tíz tagja van, akik elkötelezettek Krisztus iránt, és szeretnék, hogy újra megerősödjön itt Recsken a baptista gyülekezet és misszió.
– Milyen múltra tekint vissza a gyülekezet?
– A gyülekezet mindig kis létszámú közösség volt, de lelkesen fogtak össze a lelki munkában, és elkötelezettek voltak a település iránt is. Vannak, akik részt vesznek ma is a község életében.
– Mondana erre Szabó testvér példát is?
– Van, aki a recski Mátrai Visszhangok Vegyes Kar életében vesz részt. A kórus 1999-ben alakult, tagjai pedig recski, siroki, egri, parádi, mátraderecskei, bodonyi, terpesi énekesek. 2012-től az egyesületnek 33 bejegyzett tagja van. Próbáit a recski Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely épületében tartják. A kórus mottója Babits gyönyörű versrészlete:
„Mindenik embernek a lelkében dal van / és a saját lelkét hallja minden dalban. / És akinek szép a lelkében az ének, / az hallja a mások énekét is szépnek.”
– Mondjon valamit testvérünk a gyülekezetről!
– A kis gyülekezet magját értelmiségi emberek alkotják, akik a község életében is régóta elkötelezettek. Ők maguk is alapos bibliaismerettel, mély lelkiséggel rendelkeznek. Nyitottak más felekezetek iránt is, így sokszor került sor a többi gyülekezettel is közös alkalomra és a mindennapokban is ápolt testvéri kapcsolatokra. A gyülekezet jó missziós alapokkal rendelkezik és jó kapcsolatokat ápol.
– Recsk elsősorban az 1950-es évekkel kapcsolatosan cseng ismerősen mindenkinek itthon.
– Valóban így van. A recski kényszermunkatábor a község mellett emelkedő Csákánykő nevű hegy kőbányája közelében – 1950 októbere és 1953 ősze között – az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló és munkatábor közül a leghírhedtebb.
A „magyar Gulag”. Az 1953-ban nyomtalanul megsemmisített tábor feltételezett helyén 1996-ban emlékhelyet létesítettek „Recski Nemzeti Emlékpark” néven.
– Milyen szolgálati lakásba hívják a testvérek a leendő missziós gondnokot?
– Az önálló kerttel rendelkező házban három szoba, konyha, fürdőszoba várja az érkezőket. A felújítás már el is kezdődött, és szeretnénk, ha nyáron vagy legkésőbb nyár végén már köztünk lenne a szolgáló család.
– Milyen munkalehetőségek között kereshet elhelyezkedést a jelentkező?
– Helyben kevés a betöltetlen munkalehetőség, de a községből sokan Egerben és Gyöngyösön kerestek és találtak munkát. Mindkét nagyvárosba jó a közlekedés.
– Az érdeklődők kit keressenek?
– Engem keressenek telefonon a +36 20 512 0271-es számon. Azért imádkozunk, hogy az Úr rendelje ki azt a testvért, akinek itt, közöttünk kell szolgálnia.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
