A Szent Szellem gyümölcsének íze

A háromszemélyű (Atya – Fiú – Szent Szellem), de egylényegű örök Isten harmadik személye, a Szent Szellem olyan gyümölcsöt terem az őt élete Urává tevő ember életében, amelyben a Szent Szellem gyümölcsének kilencféle íze egyesülten jelenik meg. Ezek az ízek a következők: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség és az önmegtartóztatás jellemvonása. Együttes és uralkodó működésével kiemelkedően jó ízűvé teszi azoknak a hitben élő embereknek az életét és szolgálatát, akik Úrrá tették, teszik őt – Jézus Krisztust – az életükben. Nagyszerű program és lehetőség ez, amelyet húsvét győztese, Jézus Krisztus, és pünkösd ajándéka, a Szent Szellem valósít meg az életünkben!

Hogyan valósul meg a gyakorlatban a Szent Szellem uralma és gyümölcsözése a hitben élő és Jézus Krisztust szolgáló ember életében?

Bizonyára kell, de nem elég egy elhatározás. Mit kell nekem tennem is a gyakorlatban azért, hogy az életem összes területén minden az Isten akarata szerint történjen? Vagyis a Szent Szellem gyümölcsét teremje az életem, mégpedig úgy, hogy a környezetemben élő emberek hitét és örök üdvösségét is eredményesen és hatékonyan munkáljam. Azt gondolom, hogy Isten előtt kedves, és azzal kezdődik egy ilyen győzelmes és gyümölcsöző élet, hogy hallok róla, látok ilyen embereket, és nagyon megkívánom, majd megragadom, sőt odaszánom magamat arra, hogy a Szent Szellem folyamatos uralma megteremje az ő gyümölcsét az én életemben is. Az én részem a teljes odaszánás, a folyamatos keresés, ha megértem és cselekszem is mindenben az Isten akaratát. Az értelem, az érzelem és az akaratból álló, teljes emberi személyiségem teljes határozottságával és teljes tudatossággal eldöntöm, hogy a Szent Szellem lakhelyévé akarok lenni, és odaszánom magamat arra, hogy gyümölcstermő legyen az életem a Szent Szellem által.

Leggyakoribb, hogy mint az Isten közelségében és a szolgálatában élő ember, megértem, komolyan veszem, hogy csak úgy lehet az Isten tetszésére gyümölcsöző az életem, ha a bennem lakozó Szent Szellem uralma alatt folyamatosan termi az életemben a Lélek az ő gyümölcsét. Vagyis az életem minden területén Isten akarata szerint élek. A győzelmes élet nagy titka és öröme ez.

A teljes odaszánásnak van egy különleges veszélye is

Ha a gazdag gyümölcsözés kizárólag az én odaszánásom és tevékenységem eredménye, akkor az már nem gyümölcs, hanem (különösen, ha így is tekintek rájuk) az én tevékenységem eredménye, amelyért el is várom az elismerést. A gyümölcs ugyanis addig gyümölcs, amíg a jó ízének titka és forrása a bennem lakozó és uralkodó Jézus Krisztus, illetve a Szent Szellem, és nem csupán az én odaszánásom. Krisztusban jelent meg Isten szeretete, aki az „én”-t, a testünket (az ádámi örökséggel terhelt óembert) vette magára, és vitte a kereszten a halálba. Vagyis a szent élet megvalósulásának fontos alapja a bűnösségem és hiúságom felismerése és az ennek nyomán született nagy vágyam a Krisztus ismeretére és az ő uralmára.

Nem kevesebb ez, mint Jézus Krisztus megváltásának, új embert teremtő kegyelmének a megvalósulása az életünkben, Krisztussal egyesülés az ő halálában az én halála által. De vele együtt fel is támadtunk.

Ő maga vett lakozást, él és uralkodik bennünk a Szent Szellem által. Amint Pál apostol fogalmaz: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve, többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem.” (Gal 2,20)

Ahol pedig Jézus Krisztus vette át az uralmat, ott ennek természetes „gyümölcse”, hogy Krisztus Lelke, a Szent Szellem vette át az életünkben is az irányítást, aki bőven termi azt a kilenc ízt tartalmazó gyümölcsöt bennünk, amelyről Pál apostol beszél.

Egy gyümölcs ez, a Szent Szellem gyümölcse, kilencféle ízzel. Olyan életmód, naponként gyakorolt élet, amely bőven és folyamatosan termi a kilencfajta jó ízt tartalmazó életet a Szent Szellem által.

Erre az új pünkösdre, Lélek-áradásra vágyunk, hogy valósítsa meg éltünkben a gyümölcstermést

Arra vágyunk, hogy a Szent Szellem vegye a teljes uralma alá az életünket, és dicsőítse meg Jézus Krisztust, az ő jellemének kialakítását és az evangélium diadalmas győzelmét bennünk és aztán általunk másokban is.

Alázattal el kell ismernünk, hogy bennünk – a testünkben – az őszinte megtérésünk után is csak bűn terem

A Szent Szellem uralmára van szükségünk, hogy átvegye az irányítást a gondolkodásunkban és a testünkben is. Erre igyekeztem egész életemben. Ennek ellenére Pállal együtt mégis meg kell vallanom: a test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem is tudja alávetni magát. Jó tudni és örömmel vallani azt is: „Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztust a halottak közül, életre kelti a ti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.” (Róm 8,11) A gyümölcstermő és győzelmes erejű szolgálathoz erre az alázatos bűnismeretre, majd a szabadítás örömére, a Szent Szellem személyének állandó jelenlétére és még alkalmas munkatársakra is szükségünk van.

Visszaemlékezve az életem aktív évtizedeire, meg kell emlékeznem a hűséges és tevékeny munkatársaimról

Egyedül nem megy, munkatársakra van szükségünk a gyümölcstermő szolgálathoz. Emlékezésem szerint voltak, akik évtizedeken át szolgáltak szoros munkatársként az evangéliumi misszióban velem együtt. Az együttesen végzett szolgálatunk győzelmesen gyümölcsöző volt. Hozzátartozott 12 evangéliumi jellegű könyv kiadása, a Missziói Főiskola alapítása, kialakítása és működtetése. Jelentős feladat volt a főiskolai tananyag megírása és sokszorosítása. Több évfolyam tanulóinak megfelelő tanítása, szolgálatba állításuk, és a megtérésük által üdvösséget nyert emberek gondozása, akikről egyedül a mennyben vezetnek nyilvántartást. Isten felé hálaadással gondolok a volt munkatársakra. Köszönettel állapíthatom meg, hogy a munkatársak által – arra méltatlanul – az Isten nagyon gazdag áldásainak áradását tapasztaltam. 1996-ban – egy megfelelő épület birtokbavétele után – a Missziói Főiskolát 180 hallgatóval „beolvasztották” a teológiai akadémiába. Én pedig – 70 éven túli korom miatt is – „befejeztem a szolgálatomat”. Ez fájdalmas is volt számomra, de az elvégzett szolgálatokért való nagy hálaadással a szívemben ki kell mondanom, hogy időszerű is volt. Kecskeméten meg akkor voltunk erős és nagy kibontakozásban. A gyülekezet gyors növekedése, az angol nyelvtanfolyamok, az új imaház építése volt napirenden. Volt munkám és folyamatosan sok tennivaló. Kialakult egy csodásan nagyszerű munkatársi csapat is. Isten látta a szükséget, a feladatokat, kirendelt munkatársakat. Tudta, munkálta, és akkor Kecskeméten egymásra talált egy értelmiségi tagokból álló gyülekezet missziós odaszánásban. Tanárok, mérnökök, orvosok, óvónők, adminisztrációs munkások stb. mind az Isten emberei lettek. Egy hétvégére hívtak meg 1995-ben Kecskemétre – kilenc év lett belőle, és 2004-ben, amikor elköszöntem, már 134 tag és családtagok, érdeklődők, kereső emberek dicsértük az Urat az új, 250 ülőhelyes imaházban, amely ma további bővítésre szorul. Növekszik a gyülekezet. Magasztaljuk az Egek Urát! Isten hatalmasan megáldotta a kicsiny kezdetet. Isten jó terve valósult meg abban is, hogy a jelenlegi pásztor eljött ide Erdély fővárosából. Eszköz lett abban, hogy Kecskemét az egész világ felé az evangélium egyik jelentős és hatékony központjaként erőteljes kürtzengéssel hirdeti, továbbítja az Isten szeretetéről, a megváltásról szóló jó hírt. „Az én Atyám munkálkodik, én is munkálkodom.” Kívánom és imádkozom azért, hogy a gyülekezet jelenlegi tagjait Jézus Krisztusnak e szavai bátorítsák arra, hogy ki-ki a maga helyén teljes odaszánással legyen eszköz, hogy pünkösd ajándékának, a Szent Szellemnek teljes uralma alatt bőven teremjék a Lélek kilencféle ízét hordozó gyümölcsét Isten dicsőségére!

Álljunk be mind arra, hogy az életünk minden megnyilvánulása ezt a kilencféle jó ízt tartalmazza!