Az ünnepek előtt mindenki igyekszik ajándékokat vásárolni szeretteinek. Az áruházak csordultig vannak ruhákkal, játékokkal, műszaki cikkekkel, illatszerekkel. A fogyasztói társadalom új jelentést adott Jézus Krisztus születésnapjának. Valóban minden eladó, mint Babilonban: az arany, az ezüst, a gyöngyök, a fahéj, a balzsam, a kenőcsök, a tömjén, a bor, az olaj, a juhok, a lovak, a kocsik, a rabszolgák, sőt az emberi lelkek is. (Jel 18,11-13)
A gondosan kidíszitett üzletek, melyben halkan szól a Csendes éj… akciókkal próbálják becsalogatni a vásárlókat. Nemcsak fekete pénteken, de az advent egész ideje alatt 20-30-40-50% leárazás és előnyös hitelkonstrukciók segítik az ajándékozó sokaságot. De most nem erről a jelenségről szeretnék írni, hanem egy másik akcióról, mely ugyanolyan csábító, de még rombolóbb.
Tapasztajuk, hogy a XXI. századi ember egyre kevésbé érzi szükségét a hitnek, a vallásnak. Úgy érzi egyedül is meg tud bírkózni az élete nagy kihívásaival, nincs szüksége Istenre. Ez persze egy nagy önbecsapás. Mivel egyre keresetlenebb áru Jézus követése, ezért vannak tanítók, közösségek, akik akcióval, kiárusítással próbálják mégis vonzóvá tenni a kereszténység évezredes üzenetét. A leértékelt Jézus már a miénk lehet megtérés, életszentség, követés, életünk halálba adása nélkül is. Nincs elvárás, nincs kötelesség, mindenki akkora árat fizet érte, amekkorát jónak tart. Ha valaki évente csak kétszer látogat el a templomba, az imaházba, az is elég. Ha valaki nem adakozik, megteheti. Ha valaki nem akar szolgálni, megteheti. Minden önkéntes, minden választható. Az akciós Jézus alkamazkodik hozzánk, nem szól bele döntéseinkbe, életünkbe: hogy hol, kivel élünk, mit teszünk a szabadidőnkben, hogy mivel fogalalkozunk és hol telepedünk le.
A kérdés mit szól ehhez Jézus, aki több mint kétezer éve megszületett a júdeai Betlehemben, akinek eljövetelére ezekben a napokban emlékezünk.
Eljött közénk, otthagyva a menny dicsőségét, hogy kiszolgáltassa magát az emberek megvetésének, el nem fogadásának, ítéletének. Már világba jövetele előtt tudta, hogy az életébe fog kerülni, hogy áldozati bárány lesz, aki magára veszi a világ összes bűnét a kereszten.
Nem azért jött, hogy elmondja, mennyire jó emberek is vagyunk mi, akik méltóak vagyunk Isten szeretetére. Ő azért jött, hogy elmondja mindnyájan vétkeztünk, de ennek ellenére Isten nem mondott le rólunk, s ha hiszünk Őbenne, akkor újra kapcsolatunk lehet az Atyával, és örök életünk lehet. Drága árat fizetett a megváltásunkért.
Nincs leértékelt bűn, ma is ugyanakkora az adósságunk, mint kétezer évvel ezelőtt. Képtelenség rendezni azt saját erőnkből. Nincs végtörlesztés, nincs hitelkiváltás, csakis a teljes adósságátvállalás segít rajtunk.
Jézus áldozata tehát nem lehet akciós termék, ő a teljes vételárat adta értünk. Kifizette kamatostul adósságunkat.
A kérdés, hogy felismertük-e tartozásunk súlyát, kétségbeestünk-e állapotunk, reménytelen helyzetünkön?
Nincs akciós megváltás, nem lehet kicsit megváltva lenni, meg nagyon. Kegyelemből van üdvösségünk, ingyen van, de el kell fogadnunk az ajándékba kapott új szívet, életet. Lehetetlenség tehát Jézus követése mellett megmaradni a bűnben. Mintha egy adós, akinek kifizették az adósságát, újabb adósságba próbálna kerülni.
Ne légy leértékelt keresztény! Csakis így lehet tiéd Jézussal együtt minden (Róm 8,32), az Ő békessége, szeretete, vezetése, a menny reménysége.
Legyen karácsonyunk, ünnepünk is teljes, akció és leértékelés mentes!
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
