Két ellentétes folyamat tanúi lehetünk Európában. Egyik oldalról keresztény templomokat alakítanak át mecsetté, másrészt muszlim hitű bevándorlók térnek át tömegesen a keresztény hitre. Most az utóbbi örömteli eseményről számolunk be. (admin)
Egyre több iráni menekült tér át a keresztény vallásra Hamburgban. Sokan új életük első lépéseként élik meg a keresztelőt, ám rengetegen csak a menedékjog megszerzése céljából, ugródeszkának választják Allah helyett a keresztény Istent.
Nyolcvan iráni menekült keresztelőjéről közölt rövidfilmet a Spiegel Online. Muzulmán vallásuk elhagyása fontos döntés a migránsok életében, mert ha ezt otthonukban tennék, minden bizonnyal kötelet kapnának érte.
Forrás: Spiegel Online
Ha megkeresztelkedünk, el kell engednünk a hazánkat – mondta egy Mehdi nevű iráni migráns, aki jól tudja, hogy keresztényként soha többé nem mehet vissza szülőföldjére. De elfogadja az ítéletet, a férfi elmondása szerint „az iráni muszlim isten dühös és szigorú volt, de Jézus olyannak fogadja el az embereket, amilyenek”, ezért tudatosan döntött a keresztény hitre való áttérésről.
Mehdi nincs egyedül, Németországban a perzsa ajkú migránsok közül több mint kétszázan tértek már át a keresztény hitre. Év végére ez a szám a 600-at is elérheti.
Politikai indíttatása is van a keresztelőnek: Németország különleges védelmet biztosít azoknak a menekülteknek, akik vallási elköteleződésük miatt életveszélybe kerülnének szülőföldjükön. A keresztény hitre való áttérés nagyságrendekkel növelheti az iráni menekültek esélyét a németországi menedékjog megszerzésében, viszont nagyon nehéz megállapítani, melyik migráns gondolja komolyan a keresztény hit gyakorlását, és melyikük használja csupán ugródeszkának.
Albert Babayan hittérítő sikeresnek tartja az igehirdetést, bár elismeri, hogy sosem lehetnek biztosak abban, hogy a migránsok Istent akarják követni ezentúl, vagy csupán a biztonságos élet felé vezető utat. De azt mondja a menekülteknek, hogy Isten útlevelet ad a mennyországba, ezért mindenki jól jár, aki elfogadja az örök élet ígéretét.
Az egyházi intézmények azonban szkeptikusan állnak a kérdéshez: nem akarják összekeverni a menedékjog és a hit kérdését. Míg a megkeresztelést alapjában vallási elköteleződésnek tartják, sok menekültnél megkérdőjelezik hitbéli elkötelezettségük őszinteségét.
Forrás: http://www.hirado.hu/2016/05/13/allah-akbar-helyett-halleluja/#