2017. június 21-én a törökországi Vallási Ügyek Elnökségének elnöke, Mehmet Görmez iszlám imádságban vett részt az isztambuli Hagia Sophiában, amit az állami televízió is közvetített.
A Hagia Sophia először keresztény templom volt, később mecsetként használták, majd 1935-ben múzeumként nyitotta meg kapuit Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának rendelete alapján. Amióta az épület múzeumként működik, egy vallási hagyomány képviselője sem tartott ott imádságot 1935 óta.
Az Európai Egyházak Konferenciáját aggasztja az a szándék, hogy az emberiség legnagyobb kulturális és vallási szentélyét politikai célokra használják fel. A történelmi Hagia Sophia több mint 1000 évig szolgált a keleti kereszténység spirituális központjaként. Később mecsetként az iszlám hit szerint adott helyet az imádságnak és a gondolkodásnak.
Ez a különleges látásmód ma is meghatározza az isztambuli közgondolkodást, több ezer muszlim, keresztény, más meggyőződésű és hitű embert vezetve, hogy felfedezzék az emberi történelem sokrétűségét ebben az épületben. A Hagia Sophia múzeum továbbra is nagyszerű szimbóluma marad a modern Török Köztársaságnak, amely biztosítja az állampolgárok számára a vallás és a hit szabadságát, és megőrzi a pótolhatatlan kulturális örökségét. Törökország, így Isztambul is Európa, Közel-Kelet és Ázsia határa mentén helyezkedik el, mint ilyen, fontos szerepet tölt be a politikai koalíciók és civilizációk közötti béke megőrzésében.
Az Európai Egyházak Konferenciája sürgeti a török hatóságokat, hogy biztosítsák e történelmi és egyedi szerep fenntartását.