Balog Miklós: Kévéim

5163

Balog Miklós testvér 1934. február 19-én született Békéscsabán, ahogy életrajzában írja: „hívő szülők hitetlen gyermekeként”. Bár a gyermekkori vasárnapi iskolás ismeretek birtokában volt, az egyetemi évek – vallomása szerint – „meggyőződéses ateistává” tették, amit csak megtérése után ítélt kárnak és szemétnek.

Óvodáskora óta szavalt a gyülekezetben, az iskolában, sőt, az egyetemi szavalóversenyen első díjat szerzett. A kora ifjúságában megismert Túrmezei Erzsébet-, Reményik Sándor-, Mécs László-, Füle Lajos- és Somogyi Imre-versek üzenetei világnézeti devianciájának éveiben is ott szunnyadtak a szívében, ami későbbi megtérésének alapját képezte.

Hitvalló bemerítkezése is egyetemi városához, Szegedhez köthető, ahol 1956 októberében Boros Gergely lelkipásztor testvér baptizálta. Nem sokkal ezután a benne munkálkodó Lélek megmutatta igazi hivatását, a lelkipásztori szolgálatot, amelyet mint igehirdető először Boros Gergely testvér mellett az akkor kiterjedt szegedi körzet gyülekezeteiben végzett igen eredményesen. Mint egyetemi diplomás 1960–1961 között hallgatója volt a Baptista Teológiai Szemináriumnak.

Igehirdetői szolgálatait 1960-ban kezdte meg Jánoshalmán, de csak 1962-ben avatták fel lelkipásztorrá. 1966 nyarán foglalta el Tahitótfalu imaházának történelmi szószékét, és ez időben Tahi Tábor gondnokaként is szolgált. Súlyos szívbetegsége ellenére 1976-ban felvállalta a miskolci körzetet, ahol 1989- ig végzett eredményes munkát.

1989 nyarán Dunántúl legnagyobb gyülekezetének lett a lelkipásztora Pécsett, ahonnan már mint nyugalmazott lelkipásztor került vissza Miskolcra.

Lelkipásztori szolgálata mellett egy csöppet sem távolodott el költői hivatásától, amelyet már jó régen a biblikus gondolatok és igehirdetés szolgálatába állított. A megtérését követő irodalmi munkásságáról ekképpen ír életrajzában: „Lányokat bálványozó szerelmes versek helyett Istent dicsőítő rigmusok születtek szívem ujjongó húrjain.” Verseit ezután az Úrnak ajánlotta és hozta mint kévéket. Így nevezte el versesköteteit is. Először Gerzsenyi Sándorral közösen 1980-ban jelent meg az Első kéve. 1997-ben a Második kéve, és legutóbb 2005-ben a Kévéim.


Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!


Jónak lenni jó!