A keresztyének nem magányos emberek. Gyülekezetünkben családot találhatunk, majd egyre bővül a kör, s mire a globuszt átöleljük, rájövünk, hogy milyen komoly sereg vagyunk így együtt.
Természetesen valamilyen szervezeti formát öltünk, hiszen megtaláljuk mindazt, ami összeköt bennünket, s ebben az egységben hálaadással dicsérjük a mi Megváltónkat. Baptista közösségünk is nemcsak a Magyar Baptisták Szövetségéhez tartozik, hanem tagjai vagyunk az európai és a világszövetségnek is. A Baptista Világszövetség öt évente találkozik kongresszus keretében, mindig más és más kontinens vendégeként. Az idén nyáron ennek a találkozónak Dél-Afrika adott otthont. A világkongresszushoz kapcsolódik a női vezetői konferencia, általában a kongresszus előtti néhány napban. A szervezők döntése alpján kivételesen a két rendezvény nem egy helyszínen került megrendezésre. A női találkozó Johannesburgban volt, míg a kongresszus Durbanben.
A világkongresszusról már kaptak híradást a Békehírnök kedves olvasói egyházelnökünk, Papp János testvértől. Így én most csak a női találkozóról osztanám meg röviden az élményeimet.
A szállásunk skanzen jellegű területen helyezkedett el, nem lehetett érzékelni a tömeget, pedig csak a nőkonferencia résztvevői közel 600-an voltak, plusz az egyéb vendégek. Dél-Afrikában július vége még télnek számít, épp, hogy csak kezdtek beszélni a tavasz közeledtéről. De számunkra, az északi féltekéről érkezőknek ez nem tűnt olyan „mogorva” télnek a maga 17-20 Celsius fokával, napsütéssel, a parkban gyönyörű virágokkal, bokrokkal, zöldellő fákkal. Így az egész atmoszféra nyugalmat, meghittséget sugárzott, mintha megállt volna az idő. Néhány napra el is felejtettük az óramutatót. A tervezett programok is jobbára a megadott időpont körül kezdődtek, mintsem tejes pontossággal. De ez abban a környezetben senkit nem nyugatalanított, hamarosan mi is hozzászoktunk.
Az afrikai temperamentum és oldott hangulat különösen az éneklésekben volt tapasztalható, az eredeti gospel hangok, dallamok,ütemek roppant vitalitással szólaltak meg. Fantasztikus ritmusérzékük és hallásuk van ottani testvéreinknek. Amikor a világimanap történeti bemutatójára készültünk, kiderült, hogy az általunk elképzelt, s Európa-szerte jól ismert ének számukra ismeretlen. Az egyik európai testvérnő elénekelte néhányszor a kóristáknak a dallamot, s rövidesen úgy énekelték, több szólamra, hogy csak ámultunk.
A konferencia témája nagyon vitális gondolatra épült. Ézsaiás 60,1 „kellj fel és tündökölj!”
Sok fájdalom, nyomorúság van a földön. De valakinek nagyon fontos vagy, fontosak vagyunk. S megerősít bennünket, hogy ragyoghassunk, fényljék világosságunk.
A bibliai nőalakok közül Abigail és Priscilla életén keresztül mutatott rá az előadó a ragyogónői példákra. Az igei tanításokat Raquel Contreras, leköszönő elnöknő tartotta. Közben bizonyságtételeket hallgattunk a világ minden tájáról. Fájdalom, betegségek, szegénység, üldöztetés, nyomorúság, de mindezek között a megtapasztalható, jelenlévő isteni gondviselés, a megélt csodák adnak erőt mindenkinek, ki hittel néz fel Megváltónkra.
Vidám „Safari” keretében mutatkozhattak be a kontinensek azokkal a szolgálatokkal, melyeket végeznek. Körbejárhatta így a „világot” minden érdeklődő. Kapcsolatokat építhettek a nőtestvérek, felfedezhették a hasonló kérdéseket, problémákat, tapasztalatot cserélhettek. Igazi, élő közösséggé alakulva.
Mivel a baptista nők világszerte ünneplik a november elején tartandó imanapot, az egyik hangsúlyos alkalom az imanap 65. évfordulójának megünneplése volt. Európából indult útjára ez a kezdeményezés, így a történelmi megemlékezés a miénk lehetett.
Ezeken az ötévenkénti találkozókon kerül sor az új tisztségviselők megválasztására is. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Baptista Világszövetség női tagozatának új elnöke európai lehet, Dr Ksenija Magda (újszövetség professzor a zágrábi egyetemen), Horvátországból. A titkár/pénztáros az Egyesült Államokból került megválasztásra, Kathy James személyében.
A konferencián nagyon sokszor elhangzott, szinte már köszönéssé vált a szlogen „Baptista Nők! Keljetek fel és tündököljetek!” Most az utóbbi hetek történései napi kérdéssé teszik, hogyan válaszoljunk erre a felszólításra? Ez mindegyikünk feladata, hogy abban a térségben, ahová Isten bennünket állított, megtaláljuk a megfelelő választ. A lényeg egy, hogy betöltsük Istenünktől kapott küldetésünket,
„Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége!” Ézs 60,1.