A veresegyházi baptista imaház adott helyt az Észak-Pest megyei települések ünneplésének február 4-én, vasárnap délután.
Az ünneplést több szinten is áthatotta a találkozás motívuma. Francois Mauriac, az ismert vallásos francia író így ír erről: „Nincs szerelem, nincs barátság, amely sorsunkat keresztezve ne munkálna az örökkévalóság számára.”
Megszámlálhatatlan településről jöttek el a testvérek, többek között Felsőpetényből, Nagysallóról, Pócsmegyerről, Budafokról, Fótról, Vácról, Sződről, Püspökszilágyról, Szadáról, de a határ túloldaláról, szlovák területről is örülhettünk találkozásnak.
A vendéglátó lelkipásztor, Bacsó Benjámin településenként köszöntötte a jelenlévőket, akik felállásuk után az ülők tapsában részesültek.
Az imaház előtt fúvószene fogadta a betérőket, majd ugyancsak ők kísérték a baptista himnuszként emlegetett Feltámadt Hős éneklésekor bent a nagyszámú érdeklődőt. A helybeli énekkar váci erősítéssel kiegészülve szerepelt. A helyi dicsőítő csoport négy énekkel szolgált.
Meláth Attila váci lelkipásztor az 1Thessz 5,9–11-ből vette az igeverseket, majd Jézus fontos találkozásairól szólt (Simeon, a 12 éves Jézus és a rabbik, a tanítványok, betegek, megszállottak, Bemerítő János). Végül a személyes találkozásról szólt, amely a megtérés révén mindenkinek elérhetővé vált és válik mindenkoron.
Érdekes színfolt volt több település baptista lelkipásztorának rövid beszámolója arról, hogy mit sikerült az elmúlt időszakban jól csinálniuk, mely gyakorlati kérdésben jeleskednek náluk, amelyből akár mások is tanulhatnak. Így szólt Urbán Gedeon (Aszód), Lőrik Levente (Gödöllő), Meláth Attila (Vác), Sellyei Imre (Vácegres–Őrbottyán), Bacsó Benjámin (Szada–Veresegyház).
A szeretetben gazdag találkozást a modern imaház kistermében szeretetvendégség és hosszan elnyúló beszélgetés zárta.