Megkeresztelés előtt meghallgathattam a bemerítkezők egyéni útját, azt, ahogyan megtértek – Zellei Boglárka diplomamunkájában egy kevésbé ismert szertartás pillanatait és helyszíneit örökíti meg.
Zellei Boglárka fotós tanulmányait a Kaposvári Egyetem fotográfia szakán kezdte, a mesterképzést pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végezte el. Diplomamunkájának különleges képeit hozta el nekünk.
Mikor döntöttél úgy, hogy a fotózás lesz a te utad?
Erről mindig a 4. osztályos tablónk jut eszembe: mindenki megrajzolhatta saját magát, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz. Nekem már akkor ott lógott a fényképezőgép a nyakamban. Persze alkotói szándékkal csak gimnázium vége felé kezdtem el a fotózással foglalkozni.
A fotózás számomra megismerést és nyitottságot ad: sok olyan téma van, amivel az alkotáson keresztül kezdtem el foglalkozni, illetve a képek voltak azok, amelyek megnyitottak engem is, rajtuk keresztül tanultam meg nehéz témákról is beszélni. Másképp nem vettem volna rá magam erre. Persze más műfajok is alkalmasak erre, de számomra a fotó különösen. A fotózásnak köszönhetem azt is, hogy olyan embereket és helyeket ismerhetek meg, amelyekre amúgy nem lenne lehetőségem.
Milyen fotótémák érdekelnek?
Elsősorban a személyes útkeresés, a társadalmi szerepek összefüggései, de az is kíváncsisággal tölt el, hogy az épített környezetünkben és tárgyainkban hogyan tükröződnek a különböző emberi folyamatok.
Még a BA-képzés végén találtam rá arra a témakörre, ami azóta is a legjobban megmozgat. Az alapképzésben a diplomamunkám az istenhit személyes oldalával foglalkozott, egészen pontosan egy bennem zajló folyamatot jelenített meg, azt, ahogy a gyermekkori hitem a megszokott formáktól elkezd távolodni, így egyedivé, személyessé válni. A téma azóta is bennem dolgozik, és azzal kísérletezgetek, hogy ma hogyan lehet a spiritualitásról, vallásról és kifejezetten a kereszténységről nyilvánosan beszélni, alkotásokon keresztül azokat értelmezni.
Milyen témákon dolgozol jelenleg?
Többek között egy olyan sorozaton, amelyben a kelet-közép-európai vallásosság jellegzetességeit szeretném megragadni, illetve azt, hogy számomra milyen ebben a posztkommunista országban fiatal kereszténynek lenni. A projekt egy része például a kommunizmus idején főleg vidéken eldugott modern templomokkal és közvetlenül a rendszerváltás után épült extravagáns szakrális épületek dokumentálásával foglalkozik.
Fontosnak tartottam azt is ábrázolni, hogy a keresztény lét személyes és társadalmi szférája mennyire összefonódik, hogy sokszor konfliktusokhoz vezet, amit többek közt önarcképeimen, személyes tapasztalataimon keresztül mutatok be.
Forrás: https://www.nlcafe.hu/foto/20170719/bemerites-zellei-boglarka-mome-diplomamunka/