A Rákoscsabai Baptista Gyülekezet ifi- és tinicsapatával közösen, plusz néhány kárpátaljai fiatallal a Rákoscsabai Béthel Alapítvány támogatásának köszönhetően minden évben elmegyünk körülbelül negyven ifivel plusz a lelki vezetők és gyülekezetünkből jelentkező öt konyhás nénivel egy hétre az ország egy távolabbi pontjára, hogy elsősorban Istenben elmélyülve lelkileg növekedjünk, egymást még jobban megismerjük, és hazánk szép tájait felfedezve testileg is kikapcsolódjunk, töltődjünk a természet közelségében.
Ebben az évben is a már tavaly „letesztelt” és jól bevált bodrogkeresztúri evangélikus táborhelyet választottuk. A táborhely tökéletes ahhoz, hogy kis- és nagycsoportos lelki foglalkozásokat, közös énekléseket tartsunk, a környék tájai pedig bőven adtak lehetőséget arra, hogy kisebb-nagyobb túrákon csodáljuk mennyei Atyánk gyönyörű alkotásait.
Minden évben vannak olyan pozitív élményeink, melyek maradandók, és jó visszaemlékezni rájuk, amelyeket emlegetünk az év közbeni ifiken, és alig várjuk, hogy jöjjön a következő tábor.
Két, számomra kiemelkedő élményről szeretnék röviden beszámolni.
Az egyik egy természeti élmény, melyet Megyer hegyi tengerszem felfedezése nyújtott számomra. Amikor azt gondolná az ember, hogy hazája legtöbb természeti látnivalójából látott már példát, akkor kiderül, hogy mégsem. Képzeljük el, ahogy a „Nagy Istenem, ha nézem a világot” című éneket egy tengerszem szurdokvölgyének tövében a sor végén néhány hátramaradt ifi elkezdi spontán énekelni, és akik hallják, csatlakoznak a dicsőítéshez. Feledhetetlen.
A másik számomra maradandó élmény pedig utolsó este történt. A már hagyomány szerinti táborzáró sütögetés, szülinaposok és gyülekezetünkből jövő önkéntes konyhás nénik felköszöntése után az esti szabad program úgy alakult, hogy spontán elkezdtünk zongorával, gitárral, cajonnal zenélni és énekelni Istent dicsőítő dalokat. Egy idő után azt láttuk, hogy egyre több és több ember csatlakozik hozzánk. Végül több mint 2,5 órán keresztül énekeltünk, dicsőítettük Istent.
Hihetetlen erővel hatott rám az, hogy boldog, mosolygós tizen- és huszonévesek örömmel énekelnek Istennek. Nem azért, mert az volt a szervezett program, hanem azért, mert ahhoz volt kedvük.
Istennek legyen hála azért, hogy ebben az évben is áldott volt táborunk, sok új élménnyel gazdagodhattunk, és ezúton is hálásak vagyunk egyházunk jelentős anyagi hozzájárulásáért.
Reménykedve várjuk, hogy a 2019-es táborunk milyen új élményeket fog számunkra tartogatni.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
