Árnyéka összefolyt a sötét köpenyével, ami a harc közben vadul lobogott a meglehetősen feszült légkörben. Gondolatai egyre inkább lefoglalták.
Nem volt nála hatalmasabb az egész galaxisban, mégis gyengének érezte magát. Erőssége a gyengeségévé vált, s nem tudott másra gondolni, csak a fiára. Benne nem a sötétséget kereste, hanem egy olyan dolgot, amit már régóta nem tapasztalt: a világosságot. Idejét sem tudta pontosan, mikor érezte utoljára ilyen közel az Erő jó oldalát, és ez nyugtalanította. Igen, Vader Nagyúr elbizonytalanodott.
Mindenki engedelmeskedett neki, hiszen messze ő rendelkezett a legnagyobb Erővel és hatalommal. Ennek ellenére még mindig csak tanítvány volt. Mestere, az egykori Palpatine szenátor, aki ugyancsak határtalan Sötét Erőt birtokolt, folyamatosan táplálta benne a gonoszságot. Amikor Vader átállt a Sötét oldalra, nem tudott józanul ítélni, hiszen a haragtól izzó elméje teljesen elborult. Rengeteg fájdalom volt benne, és egészen addig a bizonyos napig be sem gyógyultak ezek a lelki sebek. Egykor ő számított a legígéretesebb személynek, aki majd elhozza a békét a galaxisban, hiszen ő volt a kiválasztott. Hogyan juthatott idáig?
Ahogy gondolatai cikáztak fejében, rájött az igazságra: nem irányította az Erőt, ugyanis az Erő irányította őt. Egész életében hagyta, hogy mások befolyásolják döntéseit. Hiába állt át a Sötét oldalra, sosem volt teljes szabadsága. Amikor megérezte a fiában rejlő jó mellett a kialakulóban lévő haragot, saját magát ismerte fel benne. Nem hagyhatta, hogy ugyanazt élje át, amit ő. A jó és a gonosz egyensúlya múlt döntésén, miközben lelke vívódott az Erő két oldala között. Ahogy a lázadók küzdöttek a szabadságért, úgy küzdött önmagával belülről. De nem tudott tovább harcolni. Egyre inkább kívánkozott a világosság felé, és fokozatosan járta át a szeretet, amelyet már régóta nem érzett. S meghozta a döntést: nem állhat mindkét oldalon. Nem akart végezni sem fiával, sem pedig gonosz mesterével, de tudta, hogyha az Uralkodó életben marad, akkor sosem jön el a hőn vágyott béke. Testét kárhozatra ítélve szállt szembe a Sötétséggel, de mindez ekkor már nem számított. Lelke megmenekült.
Miért is olvasod kedves olvasó ezeket? Talán vannak belső vívódásaid, talán két egymásnak ellentmondó oldal között állsz, talán sokszor irányítanak téged mások, talán engedsz a haragnak és a gyűlöletnek, talán sok rossz döntést hoztál az életed folyamán, talán lázadsz mások ellen, talán vágyódsz a világosság és a szabadság felé… Az életed nem uralhat téged, mert neked kell uralnod azt.
Tudnod kell, hogy „Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.” (Máté 6:24).
Lefordítva az Erő nyelvére: nem uralhatod egyszerre a Jó és a Sötét Erőt is. Választanod kell! Nincs olyan mélység, amiből ne tudna kihozni Isten, hiszen Ő maga a Világosság. Neked mindössze annyit kell tenned, hogy a jó oldalra állj! Az Erő legyen veled!
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
