Egy rövid számsor egyszeri megadásával akár nyugdíjaskorukig minden évben pénzhez juttathatják valamelyik egyházat a magyar adófizetők. Erre a személyi jövedelemadó új szabálya ad módot: eszerint az adóhivatal addig folyósítja az érintett adójának egy százalékát a kiválasztott egyháznak, amíg az állampolgár meg nem változtatja a címzettet. Tavaly egyébként egymillió adófizető 4,4 milliárd forintot ajánlott fel a vallási szereplőknek, a legnagyobb összeget – sorrendben – a katolikus, a református és az evangélikus egyház kapta.
Nagyjából egy hónap van hátra az idei adóbevallási időszakból, a hátralévő néhány hetet a magánszemélyek akár adakozásra is felhasználhatják. Mint az elmúlt években, úgy idén is mód van arra, hogy bárki felajánlja adójának egyik százalékát a vallási élet valamely képviselőjének, egy másikkal pedig a civil szféra szimpatikus résztvevőjének munkáját segíthetik az érdeklődök.
– A szabályok egy fontos ponton megváltoztak, mégpedig az egyházi egy százalék kapcsán – hívta fel a figyelmet kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője.
Kis Péter András kifejtette: ezt a százalékot az adófizetők 31 egyház közül ajánlhatják fel valamelyiknek, de dönthetnek úgy is, hogy inkább az állami Nemzeti tehetségprogramot támogatják. – Abban nincs változás, hogy a rendelkező nyilatkozaton a kiválasztott egyház vagy a tehetségprogram úgynevezett technikai számát kell feltüntetni. A négyjegyű számsorok megtalálhatók a NAV honlapján – mondta a szóvivő.
– Az viszont újdonság – folytatta –, hogy a felajánlás immár nemcsak egy évre szól, bizonyos értelemben örök érvényű lehet. Ha az adófizető most – vagy bármely későbbi év adóbevallási időszakában – megjelöl egy egyházat, úgy a NAV ezt a választást feljegyzi, és ezután minden esztendőben továbbítja a polgár adójának egy százalékát a megnevezett egyháznak, akkor is, ha az érintett nem rendelkezik az összeg elküldéséről.
– A tapasztalat szerint a legtöbben mindig ugyanannak az egyháznak ajánlják fel az egy százalékot, az emberek általában a vallási elköteleződésüket nem váltogatják évente – magyarázta a szóvivő, majd hozzátette: attól nem kell félni, hogy a címzett menet közben eltűnik, a nagy egyházak megszűnésére ugyanis nemigen akad példa.
Az persze előfordulhat, hogy az adófizető meggondolja magát és megváltoztatja a támogatni kívánt vallási szereplőt, de úgy is dönthet, hogy egyetlen egyháznak sem juttat tovább ilyenformán pénzt. – Ebben az esetben az adófizetőnek a korábbi nyilatkozatát vissza kell vonnia vagy új nyilatkozatot kell tennie, a NAV pedig a későbbiekben az ebben foglaltakhoz tartja magát – fogalmazott Kis Péter András.
A szóvivő megjegyezte: az újdonság, vagyis az akár örök időkre szóló felajánlás lehetőségét csak az egyházaknál vezette be a törvényhozás. A támogatni kívánt civil szervezetet és a kiemelt költségvetési előirányzatnak számító Nemzeti tehetségprogramot ezután is minden évben meg kell jelölniük az adófizetőknek.
A NAV nyilvános kimutatásából megtudtuk, hogy a legutóbbi alkalommal, vagyis tavaly nagyjából az adófizetők negyede ajánlotta fel egyházi egy százalékát. Valamivel több mint egymillióan a 31 egyház valamelyikének technikai számát jegyezték fel a szükséges nyomtatványra, a vallási élet szereplőihez összesen 4,4 milliárd forint került ilyen módon.
A legtöbben a katolikus egyházat támogatták adójuk egy százalékával: megközelítőleg hatszázezer ember küldött el összesen 2,4 milliárd forintot. A református egyház negyedmillió támogatója együttesen 940 millió forintnyi felajánlást tett, az evangélikus egyháznak pedig 280 millió forintot juttatott hatvanezer adófizető.
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségéhez 210 millió forint érkezett az adózók jóvoltából, a baptista egyház 120 millió, a Hit Gyülekezete pedig 76 millió forinttal számolhatott. Az állami Nemzeti tehetségprogramot nagyon sokan választották: 325 ezren küldték ide adójuk egy századát, a teljes summa az elmúlt esztendőben 1,3 milliárd forintot tett ki.
Kis Péter András megjegyezte, hogy a rendelkezés lehetőségét nem érinti, ha valakinek a bevallásában nincs fizetendő adó, azaz 0 forint szerepel a dokumentumban például az adókedvezmények miatt. Az egyházak részére még ebben az esetben is érdemes megtenni a felajánlást, mivel az egyházak egy százalékon túli kiegészítő támogatása a rendelkező magánszemélyek számától, és nem a felajánlott összeg nagyságától függ. Tehát a 0 forintos rendelkezés is növeli az adott egyháznak juttatott állami támogatás összegét.