A reformáció nem csak teológiai megújulást hozott a 16. században, hanem nyomában a kultúra is szabadabb szárnyalásnak indult. Erre utal a hagyományosan évenként megrendezett reformációi gálaest, amelyben a protestáns zene és próza megszólaltatása, valamint aktuális előadások megtartása egyre több érdeklődőt vonz.
Megtiszteli a gálaestet megjelenésével az egyházi, a kulturális és politikai élet számos vezető képviselője is. Évről évre aktuálisan érdekfeszítő előadások és színvonalas zenei előadások teszik vonzóvá a fellépő, leginkább református, evangélikus és baptista kórusok, zenekarok, szólisták előadásait.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának illetékes bizottsága két baptista együttest is felkért a 2015. október 18-i gálaesten történő közreműködésre. A Vox Nova baptista férfikar éneke nyitotta meg a kulturális est programját és az Újpesti Baptista Harangzenekar játéka zárta a műsort. Minkét együttesünk a nagyszámú protestáns közönség elismerését vívta ki, és ezt nem csak a tapsokból, hanem a személyes beszélgetések során elmondottakból is érzékelhettük.
Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke köszöntőjében a reformáció hónapja idei mottójának 119. zsoltárból vett idézetét hangsúlyozta: „Taníts engem az ismeretre és a helyes felismerésre.” Hangsúlyozta, hogy legyen bátorságunk kimondani: egy keresztyén kultúrában a legfontosabb ismeret az élő Isten ismerete.
A reformációi gála ünnepi szónoka Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt, aki előadását „Ma is a reformáció talaján állunk”címmel tartotta meg. A reformáció gazdasági életre gyakorolt hatásáról beszélve kiemelte:
„A reformáció a 16. században sokkal többet jelentett, mint az egyház megújulásáért indított mozgalom. Új kezdet volt az élet minden területén, a hitben, a politikában, az oktatásban és a gazdasági életben egyaránt. Az első és legfontosabb szemléletbeli változás az volt, ahogyan a reformátorok a munkára tekintettek. Luther Márton szembehelyezkedett azzal a korabeli felfogással, miszerint csak a papi, az egyházi munka szent. Kálvin János pedig már nem csak azt hirdette, hogy minden munka egyaránt értékes Isten szemében, hanem kötelességként elő is írta a munkát az emberek számára. Hatalmas, a gazdasági fejlődést ösztönző fordulat volt a munka értékének, Istennek tetsző voltának felismerése”
Varga Mihály forradalmi jelentőségűnek nevezte a reformátorok kamattal, uzsorával és banki tevékenységgel kapcsolatos nézeteit. Előadásában beszélt arról, hogy Luther Márton az uzsorakamatot teljes egészében elvetette, a mérsékelt kamatot azonban bizonyos esetekben már ő is elfogadhatónak tartotta.
Kálvin János ennél is fontosabb lépést tett azzal, hogy elméleti különbséget tett a fogyasztási és a produktív kölcsön között. Mivel a fogyasztási kölcsön a megélhetést segíti, nem járhat érte kamat.
A produktív kölcsön esetén viszont, amelyet valamilyen vállalkozásra adnak, és amellyel az adósnak módjában áll nyereséghez jutni, jogos lehet a jutalmazás, a kamat. A pénz produktivitásának felismerése és bizonyítása Kálvin egyik legnagyobb horderejű gazdaságelméleti újítása. Mivel pedig az akkori katolikus egyház pénzzel kapcsolatos gyakorlata eltért az elmélettől, Kálvin gazdaságetikája feloldotta az elmélet és a gyakorlat közötti több évszázados konfliktust is”
Aktuális gazdaságpolitikánkról is szólt a miniszter, amikor hangsúlyozta, hogy az elmúlt években Magyarország szakított az önállóságát korlátozó politikával, és bátran mert a hagyományaira, a hit értékeire, és a magyarság erejére támaszkodni, és hisz abban, hogy a protestáns szellem, a keresztyén hit értékei adják azt az erős alapot, amelyre támaszkodva és belőle merítve folyamatosan megújulhatunk és eredményesek lehetünk.
A gálaest második felében magas szintű kamara-előadást hallottunk az orosházi evangélikus gyülekezet Alföld Kvartettjétől, majd bensőséges hangulatot teremtett a Mezőtúri Református Kollégium diákjainak szolgálata. Gyülekezeteinkben és vasárnapi iskoláinkban is ismerősen csengő dallamok lelkes éneklése felüdítették a hallgatóságot.
A Protestáns Újságírók Szövetsége nevében Novotny Zoltán elnök és T.Pintér Károly titkár ez alkalommal adta át Pósa Zoltán református írónak a Rát Mátyás-díjat.
A közönség énekléssel kapcsolódott be a gálaest programjába, amelyek közül a legcsengőbben a reformáció himnuszának hitvallásos szövege hangzott fel, amikor arról énekeltünk, hogy az élet küzdelmeiben Jézus Krisztus a mi diadalmunk.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
