Győri Kornél (1935–) nyugalmazott lelkipásztornak, egyházunk korábbi főtitkárának, a Baptista Teológiai Akadémia egykori tanszékvezető tanárának hűséges gyülekezeti, oktatói és közegyházi munkásságát Spurgeon-díjjal köszöni meg a Magyarországi Baptista Egyház Országos Tanácsa.
Győri Kornél 1935. szeptember 15-én született. Gyermekkorát meghatározta az újpesti gyülekezetben folyó aktív vasárnapi iskolai, majd ifjúsági élet. Hitéletét ezekben az években ért benyomások alapozták meg. Különös hatást gyakoroltak rá nagyapjának, Pannonhalmi Bélának biblikus, evangéliumi szellemű tanításai és példás, gyakorlati hívő élete. Lelki nevelésében meghatározó erejűek voltak ifjúkori lelkipásztorai: Mészáros Sándor, majd Haraszti Sándor szolgálata. Evangéliumcentrikus gondolkodását anyai nagyapjától, Pannonhalmi Bélától, precizitását édesapjától, Győri Eriktől örökölte. Nagy hatással volt rá szüleinek hűséges hívő élete is.
Győri Kornél 1949-ben döntött Jézus Krisztus mellett, és Újpesten merítkezett be Baranyai Mihály által. Egyetemi tanulmányait műszaki vonalon kezdte, majd egy sikertelen profilváltás következtében katonai szolgálatra hívták. A néhány hónapos katonáskodásnak az 56-os forradalom vetett véget, ám ez az időszak elegendő volt arra, hogy az Úr kimunkálja szívében a döntést, és a lelkipásztori hivatást választotta.
1957–1961 között végezte el a Baptista Teológiai Szemináriumot. Kollokviumait és lelkipásztori szakvizsgáját kitűnő eredménnyel végezte. A lelkipásztori szolgálat megkezdése azonban váratott magára. 1961-ben nehéz idők jártak, és az egyház akkori vezetőinek terve, hogy igehirdetőként szolgáljon Újpesten, meghiúsult. Rövid, másfél éves polgári munkája idején a rákospalotai gyülekezet tagjaként Gerő Sándor lelkipásztor támogatásával kapcsolódott be a gyülekezet életébe. Ebben a gyülekezetben találta meg feleségét is, Marosi Máriát, aki bölcs és szerető társként egy életen át támogatta fontos szolgálatában. 1963-ban nyílt lehetőség lelkipásztorrá avatására Szegeden, ahol 1976-ig szolgálta a körzet gyülekezeteit. Ez idő alatt épült fel vezetésével Martin Luther King-kápolna néven a szegedi imaház. Szegedi lelkipásztorsága idején kapcsolódott be a közegyházi szolgálatokba is mint a Körösvidéki Egyházkerület elnöke.
1976-ban vállalta fel a pestimrei gyülekezet pásztorolását, amit 1992-ig végzett. Eközben 1979-től egy ideig a gödöllői gyülekezetben is szolgált. Pestimrei lelkipásztorsága idején épült újjá a helyi imaház is. Budapesti szolgálata lehetővé tette, hogy különböző közegyházi szolgálatokat is vállaljon. 1977-től a Békehírnök munkatársa lett, 1979-ben felsőfokú újságírói képesítést szerzett, és előbb a lap főszerkesztő-helyettese volt, majd felelős szerkesztőjeként virágoztatta fel egyházi sajtónkat. Ez idő tájt alapította meg a Szolgatárs lelkészi szakfolyóiratot. Oktatói munkásságát 1973-tól 1989-ig a SZET Lelkészképző Intézet tanáraként, majd 1974-től a Baptista Teológiai Szeminárium (később Akadémia) gyakorlati teológiai tanszékének vezetőjeként végezte. Országos közegyházi szolgálatát 1988-tól az egyház titkáraként, majd főtitkáraként végezte 1997-ben történt lemondásáig. Aktivitását több területen is hasznosította. Már 1962 óta tagja volt, egy ideig elnöke is az egyház Történelmi Bizottságának. Részt vett 1967-ben a baptista hitvallás megalkotásában, majd 1974-ben annak újrafogalmazásában.
Szerkesztője és sajtó alá rendezője volt a Magyarországi Baptista Egyház alapszabályainak és szervezeti és működési szabályzatának. Közreműködött a Magyar Bibliatársulat munkája során az 1996-ban megjelent új fordítású magyarázatos Biblia létrehozásában is. Miután megvált a főtitkári feladattól, ismét gyülekezeti szolgálatot vállalt. 1998–2005-ig Rákospalotán, 2005–2006-ig Fóton, 2007–2008-ig Gödöllőn, 2008–2010-ig újra Szegeden, majd 2011–2015 között Nagykőrösön végzett lelkipásztori szolgálatot. Évek óta lelkesen szervezi és végzi egyházunk Külmissziói Bizottságának tagjaként a Vajdaságba irányuló anyaországi missziót.
Ma ismét az újpesti gyülekezet tagja, de mindmáig vállal igehirdetői szolgálatokat. Szolgálati útjairól rendszeresen beszámol a gyülekezetnek. Legutóbb arról beszélt, hogy már a 80-on túl miért vállalja fel a fáradsággal járó szolgálatokat. A lelkimunkás is érezhet „elvonási tüneteket” – mondta, hiszen egy életen át végzett szolgálata „csontjába rekesztett tűz”.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
