A reformáció 500. évfordulójára emlékezve, az anabaptista vértanúk emlékét felidézve 2017. augusztus 12-én habán/anabaptista családi napot tartottunk a felvidéki Dunaszerdahelyen.
Az egész napos rendezvény főbb eseményei a város főterén, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti téren, illetve a kultúrház aulájában és színháztermében kerültek megrendezésre.
Már korán reggel benépesült érdeklődőkkel Dunaszerdahely főtere. Ez egyrészt a felsőpetényi fúvósok gyönyörű evangéliumi énekekből összeállított szabadtéri koncertjének, másrészt a korhű ruhákba öltözött neszmélyi habán sütőmesterek és szakácsok konyhaművészetét bemutató standok és étkezőasztalok körül lengedező ínycsiklandó ételek illatának volt köszönhető.
A délelőtt során a művelődési ház aulája is zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész „A döntés szabadsága – Kik voltak a habánok?” című, a reformáció harmadik irányzatához tartozó anabaptisták történetéről szóló előadására voltak kíváncsiak.
A találkozó alkalmat adott arra is, hogy a magyar–szlovák–osztrák hármashatár környéki magyar baptista gyülekezetek vezetői Dóczé Bálint MABAVISZ-régióvezető javaslatára együtt tanácskozzanak és a jövő összehangoltabb missziós összefogásának terveiről tanácskozzanak.
A délutáni programban a felsőpetényi összevont énekkar versekkel és élő bizonyságtételekkel kiegészített szolgálata következett Szilágyiné Mátyus Elvira vezetésével.
Ezt követően egy szabadtéri program keretében a bicskei ifjúság dicsőítőcsapatának hívogató énekhangjaira gyülekeztek a környékről érdeklődők a főtérre, akiket Rácz Lajos lelkipásztor hívott megtérésre és Isten szolgálatára való odaszánásra.
Az esti programot a kultúrház színháztermében előadott „Az igazság halhatatlan!” című zenés színmű zárta, melyet az Oroszlányi Bakfart Bálint Alapfokú Művészeti Iskola növendékei mutattak be Csáky Mária állami díjas koreográfus és Benkő Ferenc szervezésében.
500 éves az anabaptista reformáció
Az 500 évvel ezelőtt elindult reformációs folyamatnak három irányzatát különböztetjük meg a történelemben. Ezek közül legismertebb az akkori német fejedelmek által támogatott lutheri és az elsősorban a svájci polgári rétegeket érintő kálvini irányzat.
Kevesen tudják viszont azt, hogy az akkori feudális társadalom legkiszolgáltatottabb és egyben legszegényebb rétegére az anabaptista (keresztségmegújító) mozgalom hatott legerőteljesebben. Ezt a széles néprétegeket érintő, időnkét radikális társadalmi változásokat is sürgető, de többségében erőszakmentességet hirdető protestáns irányzatot nevezzük népi reformációnak vagy anabaptista reformációnak.
Az elmúlt évszázadok alatt ők szenvedték el a fennálló államegyházi elit legsúlyosabb megtorlásait a „megtérést követő keresztség”, azaz a hitvalló bemerítés bibliai igazságát hangsúlyozó tanaik miatt.
Szülőhazájukból elmenekülve kerültek jelentős számban követőik a Kárpát-medencébe is, ahol az erdélyi fejedelmek vették törvényes védelmükbe őket. Hazánkban hitük megőrzése mellett példás családi életükkel, oktatási rendszerükkel, egészségügyi újításaikkal, gazdasági, kulturális és ipari tevékenységükkel tűntek ki leginkább kortársaik között.
Zárt gazdasági udvarokat hoztak létre, ahol manufaktúraszerű közösségekben élték mindennapjaikat. Innen kaphatták hazánkban ezek az anabaptista újkeresztények a német eredetű „habán” (haushaben) megnevezést.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
