2017. május 6-án Dr. Falus András „A bizonyítékoktól a bizonyosságig: hit és tudomány” címmel tartott előadást a Zilahi Magyar Baptista Gyülekezetben.
Az előadó a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanára, egyben az egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója, 2007. óta pedig a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kiemelt kutatási területei az immunológia (a szervezet védekezését és egyensúlyának megtartását szolgáló immunrendszerrel foglalkozó tudományág) és a genomika (az élőlények génállományát és a gének kölcsönhatásait vizsgáló multidiszciplináris tudományág), de számos közleményében foglalkozik a genomika etikai és világnézeti kérdéseivel is.
Előadásában kifejtette, hogy az 1980-as években megjelent genomika az utóbbi években ugrásszerű fejlődésen ment át, és mára az egyik legfelkapottabb, legjobban finanszírozott tudományággá nőtte ki magát, ami végül is érthető, hiszen amellett, hogy mindannyian kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen mértékben és irányban befolyásolják a szüleinktől örökölt génjeink az életünket, a genomika, például, az orvostudományban is haszonnal kecsegtet, új diagnosztikai és gyógyítási lehetőségekre mutathat rá.
Arról viszont nem szabad elfeledkeznünk, hogy bármilyen elképesztő mennyiségű genetikai információt hordoz is egyetlen emberi szervezet, ez mégsem elegendő ahhoz, hogy biztosan megbecsülhessük a ránk váró betegségeket, esetleg a várható életkorunkat pusztán a génjeink alapján, ugyanis a környezetünk legalább akkora mértékben hatással van az életünkre, mint az örökölt tulajdonságok és hajlamok. A jelenkori orvoslásnak épp ez az egyik legnagyobb kihívása és célja, hogy elérje azt az állapotot, amikor személyre szabottan írhat elő kezeléseket, figyelembe véve egy időben a beteg genetikai és környezeti hátterét is (perszonalizált, precíziós orvoslás). Mindeközben a legtöbb népbetegség, amivel a jelenkori orvoslás küzd (cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, allergiák stb.), úgynevezett összetett betegség, amelynek számos (genetikai, környezeti, társadalmi, lelki) oka van, ezért a megoldás keresése nem egyszerű feladat.
Az előadó azt is elmondta, hogy egy megosztott világban élünk, amelyen egyfelől szinte hihetetlenül fejlett technológiai vívmányok uralkodnak el, másfelől viszont (2012-es adatok alapján) évente 16 milió, 5 éven aluli gyermek hal meg alultápláltság vagy fertőzések miatt. Olyan világban élünk, amelyben a tudomány „demokratizálódik”, azaz térben és időben könnyen és gyorsan hozzáférhetünk a tudáshoz, az ismeretekhez (pl. internet révén), és ennek meg is vannak a pozitívumai (gyakorlatilag bárki könnyen hozzájut ismeretekhez, és könnyebb ellenőrzés alatt tartani esetleges kiváltságos embereket vagy csoportokat, akik visszaélnének a tudással). Ugyanakkor veszélyeket is rejt magában az, ha megfelelő értelmezés nélkül férünk hozzá információkhoz, hiszen eluralkodik az embereken az öngyógyítás illúziója, vagy épp a bizalmatlanság („akkor most kinek higgyek?”).
Egy ilyen világban könnyen felütik a fejüket a tudománnyal kapcsolatos torzulások és hibás viszonyulások a tudományhoz. Óvakodjunk attól, hogy a geneticizmus csapdájába essünk („mindenért kizárólag a gének okolhatók”), ugyanakkor a környezeti hatásokat sem kell túlértékelni („ilyen vagy olyan élelem fogyasztása elegendő a rák gyógyításához”). Nem helyes, ha a tudományt fétisként kezeljük („a tudomány mindenható”), bagatellizáljuk („semmi értelme az egésznek”) vagy épp démonizáljuk („a tudomány kizárólag rossz, és rosszra vezet”).
A leghelyesebb, ha megkülönböztetjük a tudás olyan területeit, amelyekre igent mondhatunk azoktól, amelyekre nemet kell mondanunk. Az előadó személyes véleményének adott hangot, amikor hangsúlyozta, hogy igent mond a tudás fejlődésére, amikor például genetikai vizsgálatok révén új diagnosztikai és kezelési lehetőségekkel gazdagodhat az orvostudomány, vagy az indukált őssejtek használatával kiküszöbölhető az emberi embriókkal való kísérletezés etikai problémája. Igent mondhatunk tehát a tudás fejlesztésére mindaddig, amíg nem tartjuk mindenhatónak azt, és nem valljuk azt, hogy a tudomány a megoldás mindenre. Ugyanakkor határozottan nemet kell mondanunk a klónozás minden formájára (különösen az emberre vonatkozóan), minden olyan génmanipulációra, ami emberi ivarsejtekre irányul, és ezáltal a továbbörökíthető tulajdonságokban is megnyilvánul, valamint a születendő gyermekek nemének megválasztására irányuló kísérletekre is.
Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni azt, hogy addig, amíg a tudós feladata és egyben felelőssége, hogy a világot megismerje és a megszerzett ismereteket, tudást széles körben terjessze, addig az, hogy milyen módon és milyen belső indíttatással használjuk a megszerzett tudást, az mindannyiunk felelőssége (leginkább a döntési pozíciókban levőké, de az egyéni felelősség sem elhanyagolható!).
Az előadás záró- és egyben kulcsgondolata, hogy a tudománynak az ember életében az a feladata, hogy a „hogyan”-ra adjon választ, a hitnek pedig a „miért”-re kell válaszolnia, és ez a kettő egy ember életében összeegyeztethető, ha ezt az ember – John Polkinghorne anglikán lelkész szavaival élve – „becstelenség és részrehajlás” nélkül teszi. (Az előadásból kicsengett, hogy a neves immunológus/genetikus a teremtés és/vagy evolúció kérdéskörben az úgynevezett teista evolúció híve, amelynek fő gondolata, hogy Isten az evolúció révén teremtett. Ez ellen az elmélet ellen viszont – melynek számos híve akad az anglikán, evangélikus és református egyházakban – több, komoly ellenérv is szól, és a neoprotestáns felekezetekben általánosságban véve elutasítjuk. – szerzői megjegyzés).
Az előadást Pardi Félix lelkipásztor méltatta és zárta, a hallgatók hasznára kívánva az előadásban elhangzottakat, hogy mindegyikünk olyan lehessen, mint „aki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát, hogy inthessen az egészséges tudománnyal és meggyőzhesse az ellenkezőket” (Tit 1:9).
Dr. Szigyártó I. Lídia, biológus
(A szerző az erdélyi Sapientia Egyetem adjunktusa, a zilahi baptista gyülekezet tagja – szerk.)
Forrás: http://www.rmbgysz.ro/hir/hit-es-tudomany
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
