Az ötödik X után is jó dolog, ha nem feledkezik el az ember arról, hogy én is voltam gyerek és fiatal felnőtt is. Nem annyira ma volt, még akkor sem, ha időnkét úgy gondoljuk, mintha tegnap lett volna.
Jó dolog, ha visszagondolunk a régmúltra, a harcainkra. Elsősorban saját magunkkal és másodsorban a szüleinkkel való küzdelmeinkre.
Nekünk is voltak meg nem értett korszakaink, főleg a nálunk idősebbekkel.
Emlékszem, mikor a nyolcvanas évek elején, az úgynevezett „csöves korszakban” képes voltam arra, hogy saját magam beszűkítsem a farmernadrágomat kézzel varrva, tűvel-cérnával.
Mindent megtettem, hogy igazodjak a kortársaimhoz. Nagyon lazának és borzasztó szabadnak éreztem magam, mikor mindezt megfejeltem egy vegyvédelmi válltáskával, és vonszolva magamat, csoszogva hordtam az Alföldi papucsot.
Természetesen az első sorban csápoltam a KEK-en, ahova csak névre szóló igazolvánnyal lehetett belépni a koncertekre. Nagyon büszke voltam, hogy közéjük tartozhatok.
Aztán jött a következő korszak, mikor a Popper stílus hódított, persze azonosultam ezzel is mindenben, főleg a megjelenésemben.
Aztán képes voltam az újabb stílus kedvéért bedaueroltatni a hajamat, órákat ülve a fodrásznál a Blahán az Unió mellett.
És még lehetne sorolni, hogyan sodródtam az árral, ami csak úgy vitt magával, mert nem álltam ellene. Sokan lemondtak rólam: tanáraim, később a barátaim is.
De egyvalaki sosem mondott le rólam, az édesanyám. Imádságban hordozott engem is nap mint nap, a legkisebbet a gyerekei között.
„Adj nekünk mégis segítséget az ellenség ellen, mert az emberi segítség mit sem ér!”
(Zsolt 60,13)
Ő tudta, hogy Isten előtt nincs lehetetlen emberi természet, az Úr képes átformálni és életeket tud menteni, a szakadék előtt megragadni és magához vonzani.
„Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta. Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad őriződ.”
(Zsolt 121,1–3)
Milyenek a te gyerekeid?
Ők is követnek másokat vagy irányzatokat, stílusokat?
Nagyon trendik akarnak lenni?
Vagy engedelmesek?
Vagy csak úgy csinálnak, mint a tékozló fiú testvére, aki látszatra tett az apja kedvére?
Hiszem, hogy bármilyen korszakot is él a te gyereked vagy a mi gyerekünk, Urunknak terve van vele.
Hiszem-e, hogy nem közömbös irántuk az Atya?
„Mert Isten nem személyválogató.”
(Róm 2,11)
Milyennek kell lennem, hogy elfogadjam gyerekemet még akkor is, ha az árral sodródik?
Ilyen és ehhez hasonló imádságban kell könyörögnöm az Úrhoz:
„Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem!”
(Zsolt 51,12–13)
A megújulás segíthet rajtam és rajtad, hogy el tudjam hordozni szeretetben a rám bízottakat.
„Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen…”
(Zsolt 51,14)
Miért? Azért, hogy alkalmassá váljak a szeretetben való elhordozásban,
„hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád”
(Zsolt 51,15).
Én magam alkalmas vagyok a tanításra, helyén van az életem, tiszta a szívem? Aki csak a múltat látja és nem látja a jelenben a jövőt, az olyan, mint
„Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára”
(Lk 9,62).
Meg kell látnom-látnunk a gyermekeinkben a jövőt, és hinnem kell és hinned kell, hogy a látszat csal. Hiszem, hogy gyerekeimet és a te gyerekeidet is formálja és csiszolja az Úr. Hinnünk kell, hogy nem hiábavaló a sok törekvés, törődés, amit véghez vittünk és viszünk a gyermekeink életében.
„Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység; hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie? Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk. Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.”
(Róm 8,24–26)
Legyünk mi szülők állhatatosak az imádságban, és hordozzuk szeretetben a reánk bízottakat!
Szeretettel:
Tordasról egy kilencgyermekes apuka, nevelőszülő, szociális segítő és lelkipásztor
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
Köszönjük mindenkinek, aki idén a baptisták társadalmi szolgálatát támogatta adója 1+1%-ával!
