Identitáskeresés az Örömkúton

Ki vagyok én? – kérdezi naponként minden fiatal magától. Ki vagyok én? – teszi fel a kérdést az április 10.-én megrendezett Örömkút nevű rendezvény a Rákoshegyi Baptista Gyülekezetben. A havonkénti esemény alapvető célja a fiatalok elérése változatos eszközökkel.

Az első fontos lépés, hogy a fiataloknak megmutassák, hogy az egyház él, és örökké fiatal marad Istennel még egy 70 éves néni is. Erre a legjobb módszer a dicsőítés. Az áprilisi eseményen a BPA ifi dicsőítő csapata szolgált zenével, ami kellemes felvezetésül állt a tanítás előtt. A csapat fiatalokból áll, akárcsak azok a tízen és huszonévesek, akiket meghívnak az Örömkútra, így talán már ez a rész is elgondolkodtató lehetett. A gyülekezet meglepően lazán fogadta a dicsőítést, az először meghívott fiatalok azonban talán furcsálhatták a zene intenzitását és az énekesek lelkesedését. Amit viszont határozottan pozitívumként jelölnék meg, hogy sok keresztény azt hiszi attól lesz a dicsőítés fiatalos, ha minél hangosabb a zene. Az Örömkút rendezvényen azonban ezt nem tapasztaltam, ami még kellemesebbé teszi az emléket.

A második fontos kérdés a problémák témaköre volt. Minden fiatal szembesül az életét sújtó rengeteg gonddal, amiket saját erőből aligha lehetne megoldani. A jelen helyzetben Tósoki Renáta beszélt leküzdött kényszerbetegségéről, és arról, hogy hogyan tudott megbízni Istenben, mikor az emberek már teljesen lemondtak róla. Fontos üzenet ez egy fiatalnak, aki úgy érzi a társadalom gyerekkora óta „rossz”-nak bélyegzi, és lemond róla.

A rendezvény fő témája az identitás volt, ahogy a legtöbb, fiatalok számára megrendezett eseményen, hiszen ezzel a problémával szembesülnek legtöbbször a tízen- és huszonévesek. A „Ki vagyok én?” című kérdést mindenki felteszi magának egyszer, legrosszabb esetben a társadalomtól kérdezi meg, és akkor kaphat ilyen válaszokat, mint hogy „Rossz vagy” „Ronda vagy” „Nem érsz semmit”.

Itt Fóris Attila tanított arról, hogy mit válaszol erre a kérdésre Jézus. Egy egyszerű példával érzékeltette: Jézus megkérdezi a tanítványoktól mit tartanak róla ki ő. Péter elmondja, hogy szerinte ő a Krisztus, a megváltó, akire vártak, mire Jézus elmondja, hogy Isten szemében ki Péter. A példa azt mutatja, hogyha az ember megismeri Jézust, akkor Isten megmutatja neki ki ő valójában. Az örömhír pedig az, hogy Istennek rengeteg jó gondolata van rólunk, és inkább neki higgyünk és hallgassunk, ne a minket körülvevő társadalomra, aki egyre hangosabban üvölti: „soha nem leszel elég jó”.

Az esemény végén kisebb szeretetvendégség várta a meghívottakat, mikor egy finom pizza és sütemény mellett fogadhatták lelkes meghívójuk első és örök kérdését „Na, milyen volt?”