A reformáció magyarországi nyomvonalát követve egyháztörténeti körutazásra került sor 2016. április 8–10. között a magyar–szlovák határ mentén található fontosabb emlékhelyek felkeresésével.
Az MBE Történelmi Bizottsága és a Baptista Teológia Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének közös szervezésében meghirdetett tanulmányútra 36 fő jelentkezett, elsősorban a BTA mesterszakos hallgatói közül, de szép számmal csatlakoztak a csoporthoz budapesti és környékbeli gyülekezetek tagjai is.
A körút első állomása Miskolc és környéke volt, ahol először az ősi Diósgyőr újjáépített várfalai alatt álltunk meg és emlékeztünk a valamikor itt tevékenykedő Károly Róbert, majd Nagy Lajos magyar királyaink országvédő tetteire. Majd Lillafüred látnivalóit kerestük föl, így a hajdani kormányüdülőt (Palotaszálló), majd az alagútba futó, keskeny nyomtávú kisvasút következett. Megcsodáltuk a lillafüredi csónakázótavat, majd a gyönyörű vízesés közelében József Attilát megörökítő bronzszobornál emlékeztünk a nagy magyar költőre.
Innen a magyarországi reformáció egyik fontos fellegvárába, Sárospatakra utaztunk. Már a tatárjárás idején is jelentős őrvár állt itt. A középkorban Budát a lengyelországi Krakkóval összekötő kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása volt. A várkastély falai között megfordult Bethlen Gábor éppúgy, mint I. Rákóczi György erdélyi fejedelem, később pedig az osztrák–török megszállás ellen szabadságharcot vívó II. Rákóczi Ferenc helyezte ide hatalmi központját. Sárospatak igazi szellemi kisugárzása a reformációt követő időszakban bontakozott ki. Magyarországon elsőként itt épült 1531-ben protestáns oktatási központ, a híres Sárospataki Református Kollégium. Az iskola falai között tanított a magyar–morva származású, nemzetközileg ismert pedagógus, J. A. Comenius (magyar nevén Szeges János). Itt diákoskodott többek között Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos és Móricz Zsigmond.
A valamikor „újkeresztyén” hívőknek nevezett anabaptista hitelődeink jelentős számban éltek és munkálkodtak itt a Rákóczy fejedelmi család felvilágosult vallási és gazdaságpolitikai megfontolásainak köszönhetően a reformációt követő időszakban. A Bodrog folyó partján rövid megemlékezést tartottunk a valamikor 300 családot számláló habán-anabaptista kerámiatelep feltételezett helyszínén. Felidéztük I. Rákóczy György erdélyi fejedelem adománylevelének egy részletét, aki az idetelepült anabaptista-újkeresztyénekről valamikor 1647 táján így rendelkezett: „Senki őket és utódaikat zavarni ne merészelje!”
Utunk következő állomása a Boldogkőváralja fölé magasodó középkori végvár volt. Nemcsak a török hódítók ellen vívott küzdelemben vált kiemelt őrhellyé, de a protestantizmus védelmében is. Ebben a várban élt és alkotott az 1580-as években Balassi Bálint híres magyar költő. Itt emlékeztünk meg a „magyar Luther”-ként is emlegetett Dévai Bíró Mátyásról, a magyarországi reformáció első nagy hatású hitterjesztőjéről, aki hosszabb ideig élt és munkálkodott ebben a várban és a környező településeken.
A szomszédos Vizsoly községet az 1590-ben Károlyi Gáspár lelkipásztor által itt kinyomtatott első magyar nyelvű Biblia tette híressé. Kevesen tudják, hogy a híres magyar bibliafordító eredetileg délvidéki szerb családból származott, és neve Radicsics Gáspár volt. Később, amikor protestáns hitre tért, családjával együtt Nagykárolyba települt át a fenyegető törökvész elől. Időközben Wittenbergben is tanult, ahol fölvette a Caspar Carolus Pannonius nevet.
Hazatérve Magyarországra Vizsolyban lett lelkipásztor, majd a Felvidék egyik esperese. Ebben az időben fogott a bibliafordításba, és került a Vizsolyi Biblia címoldalára fordítóként a Károli Gáspár név. Itt diákoskodott ez időben Szenczi Molnár Albert is, aki később ugyancsak a reformáció nagy alakjává vált. Csoportunk tagjai érdeklődéssel tanulmányozták végig a vizsolyi templomban kiállított reformáció korabeli emléktárgyakat, és nyomtathatták ki újból az ősi magyar nyelvű Biblia első oldalának hasonmás példányát.
Gönc településen először a Huszita-házat tekintettük meg, majd a reformált hitre tért község ősi templomát kerestük föl, ahol Károli Gáspár prédikált és fáradozott hosszú időn keresztül (1590) a Biblia magyar fordításán. A gönci volt református templom ma ismét katolikus használatban van. Csoportunk tagjai a „Feltámadt Hős” kezdetű baptista himnusz lelkes éneklésével adtak hálát a Teremtőnek a Szentírás magyar fordításán fáradozó bátor hithősökért. E történelmi régió területén kiváló szálláslehetőség adódott Pere községben, ahol Cserés Attila lelkipásztor és dr. Basista Vladimir baptista hittestvéreink családja biztosított zavartalan lehetőséget zarándokcsoportunk számára a közös bibliaolvasásra és közösségápolásra.
Történelmi körutazásunk Kassa városában a helyi baptista gyülekezettel együtt megtartott közös ünnepi alkalommal zárult. A magyar–szlovák nyelvű istentiszteleten igehirdetéssel, bizonyságtételekkel, a teológushallgatók alkalmi kórusának lelkes énekeivel emlékeztünk meg a történelemformáló, teremtő Isten tetteiről és a neki engedelmes hithősök áldozatkész életéről. Ezután városnéző túra következett, melynek során látogatást tettünk többek között a kassai dóm altemplomában is, ahol kegyelettel emlékeztünk meg II. Rákóczy Ferenc magyar nagyfejedelemről. Különös érzés volt itt elénekelni a Magyar Himnusz ma is aktuális sorait…
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész-lelkipásztor
Fényképalbum
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
