A vallás és a tudomány tökéletes összhangban áll egymással, és az ezzel kapcsolatos konfliktusokban nem tényállítások, hanem ideák feszülnek egymásnak. Így értékelte a hit és a tudományos gondolkodás közötti viszonyt Kroó Norbert akadémikus, a szilárdtestfizika Prima Primissima díjas professzora a budavári evangélikus szabadegyetem legutóbbi, április 9-i előadásán.
A Biblia – tudomány – hit címmel elhangzott előadás bevezetőjeként Fabiny Tamás püspök az Apostolok cselekedeteiből vett igére épülő áhítatában azt mondta, hogy a Szentírásban tájékozódó tudósok segítenek rendet tenni a bennünket körülvevő, gyakran nehezen követhető 21. századi világban.
Kroó Norbert előadása elején kifejtette, hogy mai tudományos világképünk alapjait négy jelentős felfedezés, a gravitáció, az elektromosság, az erős és gyenge erők közötti kölcsönhatás felfedezése, valamint a kvantummechanika fejlődése s az ebből is fakadó digitális forradalom vetette meg.
Megfigyelhető – mondta a professzor –, hogy a tudomány fejlődésének kilátásait, a 20–21. századi technológiákat a 19. századi attitűddel értékelő emberi jóslatok szinte mindig alábecsülik. Jól mutatja ezt, hogy a lézer, a programozott rendszerek, a tranzisztor megalkotása, illetve a DNS felfedezése óta, alig ötven év alatt eljutottunk az irányított energiatovábbítás, a fejlett robotika és biotechnológia, valamint a mesterséges intelligencia kifejlesztéséig. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az emberi tudomány azokon a területeken éri el a legnagyobb sikereit, ahol az Isten által teremtett világot igyekszik utánozni. Erre példaként említette az előadó azt a kvantumszámítógépet, amelyet a Google laboratóriumaiban jelenleg fejlesztenek; a gép elképesztő teljesítményének negyedét az emberi agy – a komputer energiaszükségletéhez képest – töredék energia felhasználásával képes elérni.
A tudomány által nemrégiben kifejlesztett nano-, infra-, bio- és anyagtechnológiák az egészen közeli jövőben kulcsfontosságúakká válnak majd mindennapi életünkben – mondta Kroó Norbert. A genetika forradalmian új eljárásokat eredményez az orvoslásban és – a génmódosítás révén – a mezőgazdasági termelésben. Olyan új anyagokat fejlesztenek, mint az egyetlen szénatomnyi vastagságú grafén, amely hamarosan fontos szerepet játszik majd például az intelligens ruhadarabok kifejlesztésében, amelyek jelzéseket adhatnak viselőjük szervezetéről, vagy éppen – ma még szinte elképzelhetetlen – biztonsági funkciókat láthatnak el.
A tudomány fejlődését forradalmasító kvantummechanika felfedezői, Werner Heisenberg és Max Planck kutatásaik során rendre arra a következtetésre jutottak, hogy a világ elemi felépítése mögött csak egy Isten által létrehozott, az egész teremtett világra érvényes rendező elv állhat. A vándormadarak agyában már megtalálták azt a molekulát – tette hozzá az akadémikus –, amely segíti őket abban, hogy a föld mágneses terét érzékelve évről évre visszataláljanak fészkelőhelyükre, s így nyugodtan állíthatjuk, hogy a legtökéletesebb GPS-rendszerük nekik van. Mindezek ellenére a tudomány működése korlátos, hiszen nem képes eligazítást adni a természetfeletti jelenségek világában, és nem ad érdemi választ az értékekkel kapcsolatos, alapvető emberi kérdésekre sem – jelentette ki Kroó Norbert.
A Biblia nem tudományos könyv, de sok olyan kérdésre egyértelmű választ ad, amely túlterjeszkedik tudományos ismereteinken – hallhatták a jelenlévők az akadémikustól. Nyilvánvaló a korreláció a természet és Isten között, hiszen a tudomány ma már egyértelműen megállapította, hogy a világ keletkezésének volt kezdete, az élet és a természet kialakulása nem volt esetleges, és az sem kétséges, hogy az ember jóval több, mint egyszerű kémia – mondta az előadó.
A Biblia lépten-nyomon hivatkozik természeti folyamatokra, mai tudásunk szerint is pontos ismereteket közöl, és számos, utóbb igazolt tudományos megállapítást tartalmaz. Míg a tudomány a „mikor?”, a „hol?”, illetve a működés és az erőhatások kérdéseire válaszol, addig a vallás a miértekre felel, az értékekkel és a teendőkkel foglalkozik. A Szentírás a világegyetem és az ember keletkezésére vonatkozó tételeivel egy egészen nyilvánvaló rendet teremtve köti össze ezt a kettőt – mondta az előadó.
A hit fontosságáról szólva Kroó Norbert – egyebek mellett – idézte a lézer megalkotásáért Nobel-díjjal kitüntetett tudóst, Charles Townest, aki azt mondta, hogy semmi sem abszolút módon bizonyított, ezért a kutatói logika hit nélkül szinte hasznavehetetlen.
A mai tudásunk szerint az ősrobbanást mint kezdőpontot követően kialakult világegyetem léte tervezett, s benne minden az élet feltételeinek megteremtése érdekében jött létre – mondta az akadémikus. A világ teremtésének 1Móz 1,1–3-ban leírt folyamata pontosan a tudomány által az élet keletkezéséhez szükséges feltételeket sorolja: idő, tér, anyag, mozgás, teljesítmény és persze energia.
Mai tudásunk szerint csak – gyakran egymásnak homlokegyenest ellentmondó – tudományos elméletekkel igyekszünk megmagyarázni az élet keletkezését. A természet elemi működését mind jobban megismerő vezető tudósok közül egyre többen vallják, hogy az evolúció mint egyfajta terv megvalósulása nem mond ellent a világ teremtett voltának – szögezte le Kroó Norbert a budavári evangélikus szabadegyetemen tartott előadásában.
Forrás: http://www.evangelikus.hu/isten-tervez-termeszet-vegez
Szöveg: Illisz L. László, fotó: Sánta József. Hang: Sánta József, utómunka: Győri András Timótheus
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
