Húsvét közeledtével emlékezetes lelki élményben volt része annak a 35 fős zarándokcsoportnak, akik eljuthattak 2017. március 22–30. között a Szentföldre.
A kilencnapos bibliai tanulmányút résztvevői között többen baptista gyülekezetekből – Kispest, Rákospalota, Buda, József u., Mátraszőlős, Szokolya –, illetve a baptista teológiáról jöttek, de voltak református, evangélikus, katolikus, pünkösdi hátterű testvérek és más istenkeresők is a csoportban úgy Magyarországról, mint Erdélyből, Felvidékről és Svédországból.
Ahogy repülőnk földet ért Tel-Aviv (Joppé) városában, máris eszünkbe jutottak az ide kapcsolódó bibliai történetek: Jónás esete és Péter apostol pogányok közötti első misszióútja. Csillagtúráink napi kiindulópontja a csodálatos fekvésű tengerparti kikötő, Haifa városa volt. A Kármel hegység nyugati magaslatán található a Beth Shalom keresztény konferenciai központ, a hazai Éjféli Kiáltás Misszió partnerszervezete, nagyszerű lehetőséget biztosított a kényelmes szállásra és napi elmélkedésre. A Kármel további hosszú hegygerincén található Illés próféta működési területének több emlékezetes helyszíne is.
Országjáró körutunk északon, Libanon határán kezdődött, a cédruserdőkkel borított hatalmas hegyek árnyékában. Majd a Jordán folyó forrásvidékét fölkeresve Cezárea Filippi városának magasba törő kőszirtje alatt emlékeztünk arra a jeles alkalomra, amikor Jézus nyílt vallástételre szólította föl tanítványait: „Kinek mondanak engem az emberek?” – „Te vagy a Krisztus!”
A Golán-fennsíkra is eljutottunk, ahol a háborúskodó Szíria határánál, a lövészárkokkal szabdalt frontvonalon áttekintve a mintegy 60 km-re lévő Damaszkusz városát is láthattuk, sőt távoli tűzharc robaját is érzékeltük. Itt a damaszkuszi út mentén emlékeztünk meg a keresztényüldöző Saulból a nemzetek apostolává váló Pálra, aki itt értette meg a pogányok, királyok és Izrael fiai felé irányuló misszió profetikus ígéretét.
A Jordán völgyén délre haladva értük el Jézus sok csodájának, tanításának helyszínét, a Genezáret tavának partján található Kapernaum városát, a hegyi beszéd és kenyérszaporítás helyét. Egy halászcsónakba beszállva még egy viharos utazást is tehettünk a tó túlsó oldalára. A szemből fújó szél ijesztően fölkorbácsolta a hullámokat, amelyek időnként átcsaptak a hajó korlátain. Buzgó imádságaink nyomán még egy csodát is átéltünk, mikor végre a túlsó partra átérve gyönyörű napsütés fogadott.
A Jordán folyó partján továbbhaladva felkerestük Jézus bemerítésének feltételezett helyszínét is, ahol az egyik hitre jutott utastársunk, Törő Gábor őszinte vallástétele után újszövetségi bemerítésben is részesült. Innen Jézus felnevekedésének városába, Názáretbe tartottunk, ahol angyal jelezte Máriának és Józsefnek, hogy különös módon élhetik át a gyermekáldás örömét. Eljutottunk abba a zsinagógába is, ahol Jézus először hirdette meg a rá vonatkozó prófécia beteljesedését: „Az Úr lelke van énrajtam…” Názáretben egy jelentős létszámú baptista gyülekezet is tevékenykedik, általános, közép- és felsőfokú iskolát is működtet. Innen mentünk át a közelben található Tábor-hegyének csúcsára, Jézus megdicsőülésének emlékhelyére.
A Jezréel termékeny síkságán átutazva Gedeon forrásánál álltunk meg, ahol 300 főre apadt bátor katonáival fényes diadalt aratott az ellenfél siserahadai fölött. Beth Sheanban, a Tízváros egyikében megcsodáltuk Pompei után a világ második legnagyobb romvárosát. Ez után a világ legmélyebben fekvő (tengerszint alatt 300 méter) és legrégebbi (8-10 ezer éves) városát, Jerikót kerestük föl. A bibliai időkben leomlott városfalak feltárását bemutató ásatások ismét a Biblia szavahihetőségét bizonyították. Ebben a városban Jézus is többször megfordult, csodát tett, gyógyított, szavára életek változtak meg.
Felmentünk a Jerikóval szemben látható hatalmas hegygerincre, az úgynevezett Megkísértés hegyére. Jézus urunk ugyanis a Jordánba való bemerítése után itt töltött 40 böjti napot, ami alatt a kísértő rafinált módon három súlyos kísértéssel igyekezett letéríteni őt a megváltás útjáról. Utunk a Jordán mentén egészen a Holt-tenger partján található Kumrán településig tartott, ahol 1947-ben megtalálták az ószövetségi szent iratok több mint 2000 éves irattekercseit.
Betlehemben ellátogattunk a Jézus születésének feltételezett helyén épült 4. századi első keresztény templomba. A város határában, a betlehemi mezőkön legelésző nyájakat pillantottunk meg. Együtt idéztük föl a karácsonyi jól ismert evangéliumi beszámolókat, az angyalok mennyei énekkarának üzenetét: Dicsőség Istennek! Békesség az embernek!
Jeruzsálembe az Olajfák hegye felől érkeztünk. A virágvasárnapi hozsannázó sokaság útvonalát követve először a Gecsemáné-kertben álltunk meg, ahol Jézus sokszor imádkozott tanítványaival együtt, ott, ahol megkönnyezte Jeruzsálemet a kegyelmi idő elutasítása miatt. Majd a Via Dolorosán keresztül a Sion hegyére tartottunk, és a Bethesda-tó mellett elhaladva a templomhegyre jutottunk, ahova a zsidók a mai napig nem tehetik be a lábukat. Ahol a valamikori salamoni templom állt, most Allah hívei Sziklamecsetjének aranykupoláján törik meg a nap átható sugara.
A hajdani dicsőséges templom helyét látva Jézus szomorú szavai jutnak eszünkbe: Itt kő kövön nem marad! – De harmadnapra újraépítem! Valóban így is lett. Kajafás főpap valamikori palotája helyén ma a Kakaskukorékolás temploma áll. Ennek mélységes pincéjében őrizték, ostorozták, gyalázták meg a Mestert azon a bizonyos utolsó éjszakán. Addig, amíg az ószövetség népe a salamoni templom feltételezett nyugati fala előtt sír a Messiás elmulasztott felismerése miatt, mi a keresztfa helyét jelölő, a Koponya-hegyet is magában foglaló Sírkertben közös úrvacsora keretében emeltük a hálaadás poharát Jézus üres sírja előtt. A sír bejáratánál ugyanis ezt a feliratot olvastuk: „Mit keresitek az élőt a holtak között, nincs itt, hanem feltámadott.”
Körutunk utolsó napja Emmaus településen vezetett keresztül. Itt hálaadással álltunk meg az egyik ősi időben épült romtemplomnál a felnőtt hitvallók bemerítésére épített baptisztérium előtt, hogy megköszönjük Jézusnak, a harmadnapra feltámadt Isten Fiának, hogy nemcsak az emmausi tanítványoknak jelent meg Jeruzsálemből hazatartva, hanem nekünk is, mai, 21. századi zarándokoknak. Ezzel az örömhírrel jöttünk haza, áldott feltámadási ünnepet kívánva minden kedves olvasó számára!