A hónap igéje:
„…én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józs 24,15)
„A hit magánügy. Senkinek semmi köze hozzá, ki mit hisz. Ne agitáljuk az embereket, hagyjunk mindenkit békén a maga meggyőződésében!”
Biztosan mindnyájan hallottunk már efféle véleményeket, melyek a szocialista rendszer maradványaként máig kísértenek. Társult azóta hozzá némi bizonytalanság, bizalmatlanság, keserű tapasztalatok – és bezárkóztunk. A világ elől, de egymás elől is.
Krisztus azonban többes számban buzdít bennünket éves mottónkban: „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát…” (Mt 6,33) Ez bizonyára nemcsak a hallgatók nagy számának szólt, hanem annak is, hogy őt keresni – közügy!
Egyfelől ez a keresés társakat ad – mint egy jó kirándulás során az egy úton járás, természeténél fogva. Hiszen közös a cél, az értékek, így társakat, sőt testvéreket kapunk egymás személyében a Krisztus-követés útján.
Másfelől ez az egymásra találás kihat a társadalom egészére: mindenkinek meghívást ad, de határvonalakat is kijelöl. Formál mindenkit, nemcsak azokat, akik a közösségbe lépnek, de azokat is, akik a távolmaradás döntését hozzák meg.
Ahogy Józsué, úgy mi sem vagyunk egyedül, fontos ez a belső és bővülő biztonságos közeg, ahol tudhatjuk, egyek vagyunk az Úrban. Ez a kör nem lehet önzően szűk, de elvtelenül bő sem.
A hónap gyakorlata
Keresd a mindennapokban, mi az a legbővebb kör, ahol együtt keresheted másokkal Isten országát, megalkuvások nélkül!
A hónap imája
Uram, köszönöm, hogy társam vagy, és társaim vannak! Hadd ismerjem fel őket, hadd ismerjem meg őket, hadd ismerjem meg magam – és hadd ismerjelek meg mindezek által téged még jobban!