Kornya-program

A Magyarországi Baptista Egyház hivatalos gyülekezetplántáló stratégiája 2014–2034 időszakra vonatkozóan.

A Kornya-program vezérigéje

Zsolt 126,6

„Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza!”

Megértettük, hogy a gyülekezetplántálási aktivitásunk a jövőnk záloga!

Vágyunk, hogy a 20 év alatt 100 új gyülekezet szülessen.
Célunk, hogy ennek megvalósulását elősegítsük az autonóm gyülekezetekkel együttműködve és őket segítve.

Missziói kihívás – Nagy dolgok, nagy ár!, ahogy ezt a modern misszió atyjának nevezett William Carey1 is megfogalmazta:

„Várj nagy dolgokat Istentől, vállalj nagy dolgokat Istenért!

A Kornya-program tartalmi elemei:

  • A Kornya-program a gyülekezetek, körzetek, a már működő gyülekezetplántálások, a teológiát végzett missziómunkások, lelkészek és a szolgálat iránt nyitott fiatalok összefogásával valósulhat meg.
  • Gyülekezetplántáló-képzés (elmélet és gyakorlat) az arra nyitott lelkészeknek.
  • Gyülekezetplántáló-képzés (elmélet és gyakorlat) azoknak a fiataloknak, akik ez iránt a szolgálat iránt érdeklődnek.
  • Gyülekezetplántáló-képzés (elmélet és gyakorlat) a körzetekben szolgáló lelkimunkásoknak, hogy az életképes körzeti állomások gyülekezetplántálásokká formálódhassanak.
  • A baptista fenntartású intézményekben végzett missziói tevékenység gyülekezetplántálás felé orientálása.
  • Az iskolalelkészek bevonása a gyülekezetplántáló szolgálatba.
  • Egyetemi központokban az egyetemi misszió által új gyülekezetek plántálása.
  • A meglévő gyülekezeteink támogatása abban, hogy új gyülekezeteket plántáljanak, gyülekezetplántálásokat karoljanak fel.
  • A meglévő gyülekezeteinkkel való együttműködés abban, hogy új gyülekezetplántálásokat karoljanak fel.
  • Új gyülekezetek indítása azokban a városokban, ahol még nincs evangéliumi gyülekezet.
  • Új gyülekezetek indítása azokban a városokban, ahol még nincs baptista gyülekezet.
  • Új gyülekezetek indítása azokban a városokban, ahol a város mérete, a misszió jellege lehetővé teszi a meglévő baptista gyülekezet mellett, azzal együttműködve új gyülekezet, gyülekezetek plántálását.
  • Evangélistaképzés és evangelizációs szolgálatok támogatása.
  • Missziós kiscsoportok plántálása.
  • Kornya-látogatószolgálat.
  • A gyülekezetplántálók kiválasztásának kritériumai, eszköze
    – Plántálóprofil-leltár.
    – Gyülekezetplántáló-jelölt előzetes felmérő kérdőíve.
  • Speciális istentiszteletekhez liturgiai javaslatok.

A programmal kapcsolatos kéréseket, jelzéseket a következő e-mail-címen fogadjuk: kornyaprogram@baptist.hu

Kapcsolódó írások, cikkek:

Bátorítás

1. Kirner A. Bertalan írta Kornya Mihályról

„Nem várt rá egy szervezett gyülekezet szószékkel, tagokkal, énekkarral, szekérrel, ebéddel, vacsorával, pihenőszállással.

Sem faluban, sem városban. Előtte nem járt senki… neki magának kellett bevinnie az evangéliumot… A már megtermett búzát lehet idevinni, odavinni, raktárba tenni, de amíg nincsen búza – nincsen termény –, nincsen »mag«, rengeteg fáradsággal kell megküzdeni.”

  • A gyülekezetek növekedése nem az egyik evangéliumi közösségből a másikba vándorlással, hanem őszinte megtértekkel és Krisztusban új és megváltozott életre jutott emberekkel indult el, illetve így növekedtek.
  • Ehhez azonban a missziós „ugaron mélyre kellett előbb vetni az ekét”.

2. Mi volt Kornya Mihály titka?

Kornya Mihály (Nagyszalonta, 1844. február 22. – Bihardiószeg, 1917. január 3.) a több mint másfél évszázados magyar baptista misszió legdinamikusabb időszakának meghatározó egyénisége. Gyakran nevezik parasztapostolnak, illetve parasztprófétának is. Igen, nem túlzás azt mondani, hogy kora és közösségünk történelme legmeghatározóbb apostoli szolgálatát végezte.

Emberek ezreinek a megtérésében és gyülekezetek százainak születésében volt Krisztus munkatársa. A növekedést Isten adta, de ő és munkatársai nem vonakodtak odaszánt szolgálattal „plántálni és öntözni”.

Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy Kornya Mihály a magyar és román baptista közösség születésében kulcsszerepet kapott a Szentlélek által. Sok gyülekezettel kapcsolatosan joggal mondhatná az apostollal együtt:

1Kor 4,15 Ha tanítómesteretek sok ezer volna is a Krisztusban, atyátok azonban nincs sok: mert az evangélium által én vagyok a ti atyátok a Krisztus Jézusban.

Igen, ébredési időszak volt ez, talán a legnagyobb, ami a közösségünket érintően valaha eddig történt. Mik voltak a főbb ismérvei e korszaknak és Kornya Mihály szolgálatának, hozzáállásának (a teljesség igénye nélkül) – mi volt Kornya Mihály titka?

  1. Mozgalmi jelleg
    • Evangelizációs és gyülekezetplántáló mozgalom volt.
    • A szervezet az életnek adott keretet, és nem gondolták, hogy az életet szervezéssel, adminisztratíve létre lehet hozni.
    • Ezzel együtt stratégikus gondolkodás és tervezés jellemezte őket.
    • Végig a szabad vallásgyakorlás híve maradt, amit a „Szabad egyház a szabad államban”2 elvnek nevezünk.
    • Ismerték a gyakorlati realitásokat és a szellemi igazságokat egyaránt. A gyakorlati életben benne lévén ismerték azok helyzetét és „nyelvét”, akik között és felé szolgáltak.
  2. Tekintélytisztelet – szellemi befedezettség
    • Értették és életgyakorlattá tették az Ószövetség utolsó mondatában rögzített szellemi igazságot:
      Mal 4,6 És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek és meg ne verjem e földet átokkal.
    • Kornya Mihályt 1875. augusztus 26-án Meyer Henrik merítette be Gyulán a Fehér-Körösben. Ugyanakkor merítkezett be felesége és hat további nagyszalontai lakos. Az ő házánál tartotta istentiszteleteit a nagyszalontai baptista gyülekezet, amelynek 1879-ben már 47 tagja volt.
    • Éveken át hirdette az evangéliumot a környező falvakban. 1877. november 11-én Meyer Henrik vénné avatta. 1881. június 8-án Tóth Mihállyal és a sógor Balogh Lászlóval presbiterré választotta, majd másnap elvégezte az első bemerítését Feketetóton (korábban Meyer merítette be a Kornya által felkészítetteket is).
  • Bajtársi hűség
    • Kornya mindvégig kitartott és hűséges szívvel viszonyult szolgatársaihoz, elöljáróihoz, barátaihoz (pl. Meyer Henrikhez)! Tette ezt annak ellenére, hogy meg kellett élnie némelyek elfordulását azok közül, akik rajta keresztül ismerték még az Urat.
    • Szolgatársaiban, vezetőiben nem vetélytársat, hanem bajtársat látott.
    • Sokat elárul erről, hogy amikor 1917. január 3-án elhunyt, a Bihardiószegen január 6-án tartott temetésén Meyer Henrik a 2Sám 1,17–26 verseiből olvasott fel. Ebben az igeszakaszban áll:
      2Sám 1,26 Elszorul a szívem, testvérem, Jónátán, oly kedves voltál nekem! Csodásabb volt a szereteted a nők szerelménél.
  • Szenvedélyes szolgáló lelkület
    • A Szent Szellem eleven és ötletgazdag módon tudott megnyilvánulni életén keresztül.
    • Nem volt a missziós módszerek rabja.
  • Szerelem
    • 2Kor 11,2–3 Mert Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket a Krisztus elé. Félek azonban, hogy amint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől.
    • Pál az egyház és Krisztus Urunk különleges kapcsolatát a vőlegény és menyasszony képével írja le. Nem idegen ez a Szentírástól, hiszen Isten a népét, Izraelt – utalva a szövetség jelentőségére – feleségeként is megnevezi az ószövetségi prófétáknál.
    • A menyasszony várja és vágyja, hogy vőlegényével találkozzon, vele időzhessen, majd egybekeljen.
    • A menyasszony vágyva készül a menyegzőre, amire éppen ezért serényen készül.
    • A vőlegénnyel való találkozások a megismerés, közös tervezés izgalmas pillanatai is számára.
    • Mi se elégedjünk meg kevesebbel, mint a menyasszony tiszta, vőlegénye iránt táplált és meg-megújuló, fel-fellobbanó szenvedélyes „szerelmével”!
    • Ez a vőlegényhez kötődő kölcsönös szeretet, sőt „szerelem”, szenvedély és kapcsolat volt Kornya Mihály és kortársai missziójának, szolgáló életének a szíve.
  1. William Carey (1761. augusztus 17. – 1834. június 9.). Noha a protestáns misszió 100 évvel William Carey előtt elkezdődött, mégis őt nevezik a modern misszió atyjának. A korábbi missziós törekvések országon belüli vagy gyarmati területekre irányultak. Carey látása különbözött ettől. Meggyőződése volt, hogy az evangéliumot, Isten igéjét a világ minden területén hirdetni kell. (https://www.baptist.hu/william-carey/  – 2024. 11. 10.) ↩︎
  2. Libera Chiesa in libero Stato (olasz) a. m. szabad egyház szabad államban, a haldokló Camillo di Cavour gróf olasz államférfi utolsó szavai, melyeket a szerzeteshez intézett, ki őt a vallás vigasztalásában részesítette. De már halála előtt harmadfél hónappal, 1861. március 27-én is hangoztatta ezen egyházpolitikai jelszavát a parlamentben. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/l-1005E/libera-chiesa-in-libero-stato-10A74/#Lexikonok%5EPallas-Libera%20Chiesa%20in%20libero%20Stato  – 2024. 11. 10.) ↩︎