Dr. Mészáros Kálmánnak, a Magyarországi Baptista Egyház korábbi elnökének nemrégiben a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje” kitüntetést adományozta az államfő az egyház életében betöltött jelentős szerepe, valamint társadalomformáló, az egyháztörténet területén végzett eredményes kutató és nevelő munkája elismeréseként.
E megtisztelő díj átvételéhez gratulálva, most egy másik témában kerestük meg, mégpedig hogy a közelmúltban egy történelmi léptékű megemlékezésen vehetett részt Svájcban. Nagy Imre műsorszerkesztő az elmúlt hetekben megrendezett „Lausanne Világmozgalom” jubileumi konferencia jelentőségéről érdeklődött, majd arról, hogy milyen változásokat hozott a Magyar Evangéliumi Szövetség közelmúltban történt tisztújítása.
Riporter: Ön az elmúlt héten jött haza Svájcból, Lausanne-ból. Ez a helyszín egyháztörténelmi jelentőségű. Milyen szempontból?
Több előzmény miatt is az, hisz ebben a Genfi tó partján álló városban a reformáció óta számos történelmi esemény és felekezetközi találkozó volt már korábban is, de különösen a 20. században, amelyek korszakváltó jelentőségűvé váltak a világkeresztyénség közös múltjában. Ezen a 2014. május 5-10 között megtartott konferencián melyre most egyházunk történelmi bizottságának elnökeként kaptam meghívást feleségemmel együtt, egy olyan eseménysorra tekinthettünk vissza, amelyet Billy Graham és John Stott, a huszadik század két legjelentősebb evangélistája és bibliamagyarázója közösen indított el 40 esztendővel ezelőtt.
Ezt a máig tartó evangéliumi lelkiségi mozgalmat népszerűen „Lausanne Evangéliumi Világmozgalomnak” hívjuk. Mindez 1974-ben, itt a Genfi-tó partján található Lausanne-ban kezdődött el mintegy 2.000 evangélista közös imádsága, lelkesítő igei bátorítása, valamint egy közösen megfogalmazott, u.n. „Lausanne Nyilatkozat” ünnepélyes aláírása és meghirdetése nyomán. Ezen a világkonferencián közölte Graham és Stott testvérünk azt, az Úrtól kapott közös látását, miszerint egy új korszak hajnalához érkezett a keresztyénség. (Lausanne szellemében 1989-ban Manilában, 2010-ben pedig a dél-afrikai Cape Town / Fokvárosban került megrendezésre hasonló méretű evangélista találkozó.) Sürgető szükség támadt ugyanis Európa és a nagyvilág újraevangelizálására. Hisz egy olyan mértékű elvilágiasodás volt tapasztalható (már akkor is!), amit csak a tiszta evangélium újbóli bátor hirdetése állíthat meg, vagy fordíthat vissza…
Riporter: Hazaérkezése után egy tisztújításba csöppent bele, mégpedig a Magyar Evangéliumi Szövetség – Aliansz új vezetőségének megválasztásába.
Ez a kérdés részben kapcsolódik a korábban tárgyalt Lausanne mozgalomhoz, hiszen ennek hátterében is az Evangéliumi Világszövetség áll. Az Aliansz felekezetközi mozgalom eredetileg 1846-ban indult Londonban. Néhány évtizeddel később Európa majdnem minden államában kibontakozott egy közös szellemi összefogás, melynek eredményeként Magyarországon is hivatalosan megalakult az Aliansz 1936-ban. Azóta folyamatosan működő felekezetközi szervezetként a tiszta evangélium közösen felvállalt bátor hirdetését tekinti legfőbb feladatának. Kisebb és nagyobb történelmi egyházak élőhitű tagjainak önkéntes társulásából szerveződik a szövetség tagsága, és örömmel mondhatjuk, hogy a sötét kommunista évtizedeket leszámítva, napjainkban újból egy virágzó korszakát élheti Isten kegyelméből az Aliansz mozgalom. Ez az evangéliumi szervezet a vele párhuzamosan együttműködő Ökumenikus Tanács mellett fontos szerepet vállal az evangélium tiszta hirdetésében Magyarországon.
Az Evangéliumi Szövetség közelmúltban megtartott közgyűlésén több új vezetőt is választottunk az elkövetkező 4 évre. A szövetség elnökévé Szeverényi Jánost, az evangélikus egyház missziói lelkészét választottuk. A szövetség alelnökei is a különböző felekezeti színeket képviselik, így Dani Eszter a reformátusokat, László Viktor a katolikusokat, Szuhánkszky Gábor a metodistákat, míg a baptisták képviseletére engem választott meg a szövetség közgyűlése. A főtitkári feladatokat Horváth Istvánt vállalta föl. A szövetség korábbi elnökét D. Szabó Dánielt pedig tiszteletbeli elnökké nevezte ki a közgyűlés.
Napjainkban számos kisebb-nagyobb evangéliumi felekezet létezik hazánkban. Az Aliansz egyik fontos feladatának tekinti ezeknek a közösségeknek az összefogását és szükség szerinti hivatalos képviseletét is.
Míg a nagyobb népegyházak az Ökumenikus Tanácson belül találták meg szervezeti helyüket és közös szolgálatukat, addig a kisebb, vagy újonnan létrejött felekezeteket az Aliansz szeretné összefogni, az érdekképviseletet a törvényi változások között is hitelesen képviselni. Mind emellett továbbra is közös küldetésünknek tartjuk a tiszta evangélium hirdetését és lelkiismereti szabadságban való megélését…