2017. szeptember 19–24. között a Magyarországi Baptista Egyház vezetősége Jerevánban járt, ahol az Európai Baptista Szövetség soron következő közgyűlését tartották.
Sok fontos területen egyeztettek a tagszövetségek vezetői az örmény fővárosban, a született döntések befolyásolhatják a keresztény közösségek jövőjét is. Mindezekről Papp Jánost, egyházunk elnökét kérdeztük.
– Az Európai Baptista Szövetség (EBF) a második világháború után jött létre. Ma 51 államban 13 ezer gyülekezet és kb. 800 ezer baptista tartozik a szervezethez. Mi, magyarok mikor és hogyan kapcsolódtunk a szövetséghez?
– Mi, magyar baptisták jóval korábban, már a Baptista Világszövetségben is – amely 1905-ben alakult meg Londonban – részt vettünk az európai baptisták közösségének életében. Az elmúlt évtizedekben is – a vasfüggöny mögötti létet figyelembe véve – amikor csak tehettük, igyekeztünk kivenni a részünket az Európai Baptista Szövetség munkájából. Így elmondható, hogy gyakorlatilag a kezdetektől ott vagyunk. Annyival még kiegészíteném, hogy jelenleg területileg nem csupán Európa tartozik a szövetséghez, hanem a Közel-Kelet – Egyiptom, Izrael, Libanon, Szíria, Irak, Irán –, sőt, a kaukázusi régió, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán élete is ide kapcsolódik, a maguk sajátosságaival.
– Felmerül a kérdés, hogy a sok különbözőség ellenére mi az, amiben egységesek tudnak lenni a tagok?
– Alapvetően Krisztus, az evangélium, a baptistaság jellemzői kötnek össze minket. Ezen belül valóban nagyon sokrétű, sokszínű ez a világ, hiszen együtt van jelen a nyugat-európai, a skandináv, a dél-európai országok stílusa, de a posztszovjet térségnek, a közép-kelet-európai országoknak is megvannak a saját jellemzőik, és hozzák sajátosságaikat az időnként egymással szemben álló közel-keleti országok, akik sokszor rendkívül különböző népek, nemzetek. Nagyon érdekes, színes, különleges világ.
– Örményország adott otthont a közgyűlésnek. Mit tudhatunk erről az országról?
– Örményország a világ legrégebbi keresztény országa. Már 301-ben felvette a keresztény vallást az ottani uralkodó, mielőtt Nagy Konstantin kiadta volna azt a bizonyos ediktumát 313-ban. Jelenleg az örmény baptisták elnöke az Európai Baptista Szövetség elnöke, vagyis most már volt elnöke Asatur Nahapetyan testvér, akinek a meghívására érkeztünk mi is. Örményország az úgynevezett rendszerváltás után lett független, és a baptisták ezután kezdtek el komolyabban növekedni. Gyakorlatilag néhány gyülekezetük volt a 90-es évek elején, mostanára több mint 70 gyülekezetben közel 6000 baptista testvér él.
– Új vezetőséget választott a közgyűlés. Hogyan befolyásolja mindez az irányt?
– Az EBF korábbi hagyományainak megfelelően a korábbi alelnököt, Jenni Entricant (Egyesült Királyság) választották elnöknek, alelnökké pedig egy kiváló testvért, az észt baptista szövetség vezetőjét. Korábban csak egyszer fordult elő, hogy az EBF női vezetőt választott. Két év múlva az alelnök, Meego Remmel következik, aki egy nagyon jó irányt képvisel.
– Nagyon fontos döntések születtek a közgyűlésen…
– Az egyik fontos és érdekes, viszonylag hosszú ideig tartó tárgyalás az általunk, magyar baptisták által kezdeményezett kérdés körül folyt. Az egyneműek házasságával kapcsolatban a biblikus álláspont megerősítésére tettünk javaslatot. Ehhez csatlakoztak a közép-kelet-európai országok vezetői, majd ezt követően az Európai Baptista Szövetség is egyhangúlag jónak látta, hogy ennek tárgyalására sor kerüljön a közgyűlés plenáris ülésén. Az EBF főtitkára mellett nekem is fel kellett vezetnem a kérdést, majd a téma alapos megvitatása után szavazásra került sor. Gyakorlatilag ellenszavazat nélkül, néhány tartózkodás mellett az Európai Baptista Szövetség megerősítette a hitvallását a tekintetben, hogy egy férfi és egy nő házasságát tekinti a Biblia alapján egyetlen és egyértelmű mintának, és az egyneműek házasságára vonatkozó társadalmi nyomással szemben kifejezi, hogy azt nem tartja helyesnek és biblikusnak. Természetesen a tagszövetségek számára ez nem kötelező jellegű, hiszen nem ilyen a szövetségi kapcsolat, de mindenféleképpen iránymutató döntés született.
– Miért volt szükség arra, hogy ezt kiemelten deklarálja a szövetség?
– 2010-ben már történt erre vonatkozóan egy deklaráció, azóta azonban sok európai országban a nemzeti törvények megváltoztak, és támogatják az egyneműek házasságkötését. Ehhez kapcsolódóan bizonyos szövetségekben zavarok támadtak. Voltak olyan gyülekezetek, ahol nyitottak lettek erre a lehetőségre. Miután láttunk ilyen jeleket, úgy döntöttünk, hogy egyrészt az ő segítségükre, másrészt a mi védelmünk érdekében, harmadsorban az evangélium hiteles képviselete szempontjából elengedhetetlennek tartjuk, hogy mondjuk ki együtt ugyanazokat az igazságokat, amelyek nagyon egyszerűek, tiszták, világosak és egyértelműek. Mindezen kérdések mellett a magyar küldöttség beszámolt a baptista misszióról, a Magyar Baptisták 4. Világtalálkozójáról. Beszámoltunk arról is, hogy a Baptista Teológiai Akadémia nemrég létrehozta a Kelet- és Közép-Európai Teológiai Intézetet, amelyben a jövőben nem csupán magyarul, hanem angolul is szeretnénk oktatást folytatni. Örömteli meglepetés volt ez a résztvevőknek, hogy a magyarok ezzel is segíteni tudják a környező országok munkáját. Volt lehetőségünk tárgyalni a különböző országok küldötteivel, például az ukrán baptistákkal a nagy nemzetközi vihart kavaró ukrajnai oktatási törvény kérdésében.