Mindig öröm és újdonság másokkal együtt ünnepelni. Azokkal pedig, akiket már több éve nem láttunk, ez még inkább örömteli. Ezért esett különösen jól a nógrádmegyeri gyülekezet meghívása rákospalotai gyülekezetünk számára az idei hálaadónapjukra. Ez a különleges esemény szeptember 22-én délután 3 órakor kezdődött és késő délutánig tartott.
A meghívó gyülekezet lelkipásztora, Urbán Gedeon üdvözlését és egy közös éneklést követően Nagy Sándor lelkipásztorunk hirdette Isten kegyelmét és örömhírét a 108. zsoltár 2–7. versei alapján. „Kész-e a szívünk hálát adni?” – hangzott a kérdés egy olyan korban, ahol körülöttünk a média és minden hangos a félelmektől, méltatlankodástól és elégedetlenségtől. Három előfeltételt említett meg, amely a szív készségére hatással van:
- Istent látom-e az életemben tapasztalt minden áldás mögött?
- Úgy látom-e magamat, ahogy Isten lát engem, mint kegyelemre szoruló bűnöst?
- Mennyire van tele a szívem félelemmel, panasszal, elégedetlenséggel, ami megakadályozza a hála felfakadását bennem?
A zsoltáríróval együtt akkor tudom elmondani, hogy kész a szívem és lelkem a hálaadásra, ha minden áldást egyenként számba veszek és bűneimmel Istenhez fordulok bűnbocsánatért.
A prédikációt követően énekkari szolgálatok és bizonyságtételek tették még életközelibbé az elhangzottakat. A délutánt szeretetvendégség zárta, amely a testi szükségeinket is hiánytalanul betöltötte, és az ott folytatott beszélgetések egymás jobb megismerését is elősegítették.
Örömmel és hálával gondolok vissza az együtt töltött időre, amely ismét Istenre irányította a figyelmünket, és felemelte a szíveinket.
KJ
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
