„Krisztus mindenre elég!” Országos konferencia Tahi táborban

Természet ölelte évszázados kincsünk a tábor Tahiban, amely hatalmas fáival és jellegzetes épületével idén is hívogatóan várta a baptisták széles közösségét az ország minden tájáról augusztus 21-én. Az esősnek ígérkező idő miatt a megszokottnál ugyan kevesebben érkeztek, de így is megtelt a Jeruzsálem, az épületből kiszorulókkal együtt több százan vettek részt az idei konferencián.

10 órakor kezdődött a délelőtti alkalom, melyet egyházelnökünk, Papp János nyitott meg köszöntéssel és imával, majd Balázs André vezetésével szegedi dicsőítőcsoport lelkesített bennünket Isten magasztalására.

Az éneklés percei után a kisvárdai, tuzséri és gyöngyösi gyülekezetek életébe, jövőbeli terveibe pillanthattunk be egy riportszerű beszélgetés keretében Durkó István missziói igazgató vezetésével, amit imaközösség zárt le.

A délelőtt igehirdetéssel folytatódott két lelkipásztor szolgálatával. Elsőként Milánkovics Dániel szólt a gyülekezethez, aki a személyes nehézségek és az ördög támadásai ellenére is megtapasztalható különleges áldásokról és nem mindennapi csodákról tett tanúságot.

Majd Merényi Zoltán következett, aki az Efezusiakhoz írt levél kapcsán azt a kérdést tette fel a gyülekezetnek, hogy igazán felfedeztük-e már Isten kegyelmének gazdagságát, és az Ef 5,14 alapján arra is figyelmeztetett, hogy muszáj ráébrednünk arra, hogy egy komoly lelki harc folyik körülöttünk, és felhívta a figyelmünket arra, hogy ebben a lelki harcban nekünk is fontos feladatunk van.

A délelőtti alkalom második felében került sor a Spurgeon-díjak átadására. Elsőként a díjat Révész Árpád nyugalmazott lelkipásztor vehette át, aki köszönőbeszédében megemlékezett arról, hogy amikor először járt a londoni Spurgeon’s College-ban, akkor a bejárat fölött felfigyelt egy ábrára, amelyen egy kéz emel magasba egy keresztet, alatta pedig egy felirat: „Et teneo, et teneor” – „Én tartom őt, ő tart engem”. „Igazából én kapaszkodom” – tette hozzá befejezésül Révész testvér.

Másodszor a díjat Marosi Nagy Lajos presbiter testvér vehette át, aki elmondta: „Hívő emberként mindenért az Úrnak kell hálát adnom, de most elsősorban nemcsak a Spurgeon-díjért adok hálát neki, hanem azért a lehetőségért, hogy munkát végezhettem az ő szőlőjében.”

Az ünnepélyes díjátadó után egyházunk főtitkára, Varga László Ottó imádságával, majd a Himnusz eléneklésével záródott a délelőtti alkalom.

Az ebéd elfogyasztása után folytatódott a délutáni program, amelyben teológiánk rektora, dr. Mészáros Kálmán testvér a jövő évben esedékes Baptista500 ünnepi eseménysorhoz kapcsolódóan tartott előadást „Ana/baptista reformáció – 500 éve a Kárpát-medencében” címmel. Előadásában Mészáros testvér hangsúlyozta, hogy bár 500 évre emlékezünk, de a mi történelmünk és missziónk ennél sokkal távolabbi pontról, a Jordán partjától indul, az Úr Jézus bemerítkezésével veszi kezdetét.

Akik a csapadékosnak ígérkező idő ellenére is elindultunk Tahiba és részt vehettünk ezen az alkalmon, elmondhatjuk, hogy érdemes volt elmenni, hiszen a testvéri találkozások örömével és lelki élményekkel gazdagodva térhettünk haza. Köszönet mindezért elsősorban a jó Atyának és természetesen a szervezőknek is!