Advent első vasárnapjától a francia egyház megváltoztatta a Jézus Krisztus által tanított Miatyánk mintaimádság eddig ismert szövegét. A változás kizárólag az imádság hatodik kérését érinti, mely eddig így hangzott: „és ne vígy minket kísértésbe”. Az új verzió a következő: „és ne engedd, hogy kísértésbe essünk”.
A görög eiszpheró (Mt 6,13) ige szó szerint valóban azt jelenti: bevisz, bevezet, azaz egy olyan hely felé irányuló mozgást fejez ki, ahová behatol valaki. Az eddigi használt változat mintha azt sugallná, hogy Isten visz minket a kísértésbe, és miatta esünk bűnbe. Ez a fordítás így valóban félreérthető, és teológiai felülvizsgálatot igényel.
A Szentírásban azt olvassuk, hogy „a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse” (Mt 4,1), továbbá az a tanács is, amit Jézus a Gecsemáné-kertben adott tanítványainak: „virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek” (Mt 26,41). Ha azt kérjük az Atyától, hogy ne engedjen kísértésbe esnünk, azzal tulajdonképpen erőt kérünk tőle, hogy le tudjuk győzni és végérvényesen el tudjuk hárítani a kísértést, mint ahogy Fia is tette.
Ezen túl Jakab apostol is így tanított: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek. Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim.” (Jak 1,12–16)
A bibliai nyelvek szakértői az eredeti arámi, héber és görög szövegek kutatása nyomán hozták meg döntésüket. Szerintük a kérdés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy Isten szabad akarattal ruházta fel az embert. Természetes, hogy élete során az embert megpróbáltatások érik, melyekben mintegy megmérettetik Isten iránti hűsége és szeretete, hasonlóan ahhoz, ahogyan az igazi barátság vagy szerelem is a nehézségek közepette mutatkozik meg igazán.
Sőt, az Atya azt is megengedi, hogy kísértések érjék teremtményét, de segítségére siet azoknak, akik rá támaszkodnak és hozzá fordulnak oltalomért. De semmiképpen sem Isten az, aki „kísértésbe viszi” az embert, mivel lényegéből fakadóan Isten nem akarhatja a rosszat.
A Miatyánk új változatát egyébként a francia protestáns egyházak is elfogadták, és azt a különböző felekezetek már 2016 vége óta használják. Ebből a szempontból tehát a fordítás valódi ökumenikus eseménynek számít. A kérdés most az, hogy a francia példa alapján vajon a magyar egyházban elindul-e egyfajta gondolkodás a hatodik kérés esetleges módosítása kapcsán…
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
