Merre tart a világ? – IX. Baptista tudományos konferencia

Bár a globális melegedés ténye és lehetséges következményei sok éve ismertek, mégis, az elmúlt egy év hírei alapján úgy tűnik, mintha csak most vált volna fontossá az, hogy úton-útfélen szó essen róla. Persze jobb későn, mint soha. Hirtelen, látszólag a semmiből globális mozgalmak nőttek ki, amelyek a klímavédelmet tűzték zászlójukra. Klímasztrájkot szerveztek, amely az év szava lett 2019-ben. Némely országok, illetve városok klímavészhelyzetet hirdettek – jelentsen ez a szó bármit is. Olvashattunk arról, hogy a sötétre festett jövő miatt némelyek klímaszorongásban, klímadepresszióban szenvednek. Mi lehet a fenti társadalmi jelenségek tudományos alapja? Milyen összefonódások lehetnek a tudományos eredmények és a társadalmi-politikai törekvések között? Előadásomban megpróbálok utat vágni a klímaváltozás ködében – nehéz, de legalább embert próbáló feladat.

Pátkai Zsolt meteorológus,
Országos Meteorológiai Szolgálat

A szolgáltatások korának mintaágazata lehet a turizmus. Bár tömegek utaznak, egyre többen és egyre több helyre, mégis mindenki személyre szabott élményeket szeretne. Megnézzük Európa szerepét a turizmusban, mely országok polgárai utaznak a legnagyobb volumenben, és hová utaznak a legtöbben a nagyvilágban. Megvizsgáljuk azokat a megatrendeket, amelyek befolyásolják a turizmus fejlődését a következő 10–20 évben. Hogyan változik az utazási mobilitás, a technológiai változások milyen újdonságokat hoznak, és milyen látogatói igényeknek szükséges megfelelni a közeljövőben. Kapunk egy víziót arról is, hogy a Magyarországi Baptista Egyház kapcsolódhat-e a turizmushoz a habán, anabaptista gyökerek megismertetésével.

Szádeczky Kornélia
idegenforgalmi közgazdász
idegenvezető
elnök, Eger és Térsége Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület

Manapság egyre többet hallunk az iszlám és a Nyugat közötti problémákról. Beszélek az iszlám és a Nyugat történelmi és jelenkori kapcsolatairól és konfliktusairól. Foglalkozom az iszlám fundamentalizmussal, amely napjaink egyik legjelentősebb kihívása. Arra próbálok feleletet adni, hogy hogyan és miért harapózhatott el a radikális iszlám világ Nyugat- és Amerika-gyűlölete, mennyiben ölt ez vallási köntöst, és mennyire vehető komolyan a missziójellege, tehát mennyiben irracionális, következésképp milyen esélyei vannak a nyugati módszerekkel való megállításának.

Az iszlám tényleg a béke vallása-e? Az arab hittudósok és tömegek szemében az az iszlám, amely a nem muszlim világot a „Háború Házának” nevezi, azt nem lehet igazi iszlámnak nevezni. S vajon hány Oszama bin Laden támad még, aki az általános szegénység és a többi társadalmi probléma orvoslását egyedül a Nyugat kíméletlen elpusztításában véli megtalálni? Ezeket a kérdéseket beszélnénk meg együtt.

Dr. Fischl Vilmos 1972-ben született Békéscsabán. Felsőfokú tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi (Corvinus) Egyetem Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében (BIGIS), valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Hadtudományi Doktori Iskola Biztonságpolitikai Tanszékén folytatta. Ösztöndíjas volt a Kuvaiti és a Tuniszi Egyetem arab szakán. Nyelvismerete: angol, arab, német. Az alberti és a csővári evangélikus gyülekezetekben, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szolgált lelkészként.

Tagja a Johannita Lovagrendnek, a Repülőtéri Lelkészek Nemzetközi Szövetségének (IACAC) és a Protestáns Újságírók Szövetségének is (PRÚSZ). Tudományos tagságát tekintve az MTA köztestületi tagja és a Magyar Hadtudományi Társaságnak is tagja.

Ritka, mint a fehér holló – tartja a mondás, ami leginkább arra utal, hogy a fehér holló nem csupán ritka, hanem valójában nem is létezik (az igazság ezzel szemben az, hogy létezik). Ha a holló fekete, akkor a hattyú fehér. Az európai ember számára az ausztráliai fekete hattyú megdöbbentő élmény lehetett és alapjaiban írt át mindent, ami addig alapvetés volt. A fekete hattyú a váratlan, nagy horderejű változások jelképévé vált.

A fiatalokkal kapcsolatban sokszor gondolkozunk végletekben. Az új generációt nagyon pozitívan és nagyon negatívan is láthatjuk, sok esetben még a tudományos igényű leírások is hajlamosak a sommás megállapításokra, hát még a mediatizált hétköznapi megismerés. A reprezentatív nagymintás kutatási adatok ugyanakkor alapvetően egy olyan új nemzedék képét rajzolják meg, amelyikkel kapcsolatban a forradalmi változtatni akarás nem mutatkozik meg, inkább a konform, bizonytalan, passzív magatartással jellemezhetők a fiatalok. Az előadás azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az új nemzedék hozhat-e nem várt, nagy horderejű változást? Fehér vagy fekete hattyúra számíthatunk?

Székely Levente
tudományos munkatárs, Corvinus Egyetem
kutatási igazgató, Kutatópont Kft.

Az ifjúsági vallásosság változása komoly kihívásokat jelent a ma egyházai számára. A különböző generáció-, ifjúság- és valláskutatások egyaránt szolgáltatnak pozitív lehetőségeket, amelyeket erősíteni lehet, és negatív tendenciákat, amelyekre komoly figyelmet kell fordítani. Vannak olyan trendek a technológiában, amelyekről még nem dőlt el, hogy milyen irányba fognak hatni. Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ: Hogyan határozza meg a jelen ifjúsága az egyház jövőjét? Milyen jövőt álló készségeket kell kifejleszteni az egyházon belül?

Bacsó Benjámin
(elnök, Magyarországi Baptista Ifjúsági Misszió)

A mentális (értelmi) képességek egyéb tényezők mellett fontos alapját jelentik a tanulásnak.

Az értelmi működést olyan fontos folyamatok, képességek valósítják meg, mint az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gondolkodás.

Mindannyian különböző szintjén állunk ezeknek a képességeknek, és vannak erősebb és gyengébb oldalaink, amik könnyítik vagy épp nehezítik a megismerő folyamatainkat. A jó hír az, hogy mindezek fejleszthetők.

Az Okoskocka egy olyan játékos eszközrendszer, amely a mentális funkciók fejlesztését szolgálja a következő hét területen: vizuális percepció, akusztikus percepció, számolás, testséma, térészlelés, anyanyelv és meseszövegértés.

Ezeket az eszközöket óvodákban, általános iskolákban, gyógypedagógiai intézményekben használják a tanulási nehézségek prevenciójában, fejlesztő foglalkozásokon, valamint a tehetséggondozásban.

Néhány gyakorlati tapasztalatot szeretnék majd megosztani a készlet kínálta sok-sok lehetőség közül.

Varjúné Legát Katalin
fejlesztőpedagógus
módszertani szaktanácsadó a tehetséggondozásban

Vajon 20 év múlva is az iskola lesz még a tanulás legfontosabb helyszíne? Hol és hogyan készülnek fel gyermekeink a folyamatosan és egyre gyorsuló változásokhoz való alkalmazkodásra? Hogy néz ki az a tudás, mely eligazodást nyújt az információs világ egyre táguló útvesztőjében? Mely készségek tehetik sikeressé gyermekeinket? Mit tehetünk szülőkként, pedagógusokként, hívő emberekként, hogy felkészülve várjuk a jövő kihívásait?

Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ a „Hogyan változnak a tanulás játékszabályai a jövő gyermekei számára?” című előadás keretében.

Demeter László
európai elnök, ACSI – Keresztyén Iskolák Nemzetközi Szövetsége

Az egész világunkat érintő változásokban élünk. Eközben ugyanazon emberek vagyunk, mint 100 éve, és mégis egyre inkább másokká is válunk. Ugyanúgy épülünk fel, ugyanaz a DNS-ünk, de mégis másképpen él, másképpen érez, másképpen gondolkodik és cselekszik a ma és a jövő embere. Nem csak a technológiai, társadalmi strukturális, kulturális vagy ideológiai környezet, illetve ezek változásai a fontosak.

Fontosabb maga az ember. Mi lesz velünk? Mivé leszünk? Fontos érteni környezetünk változásait, de sokkal fontosabb a kérdés: milyen emberekké tesz bennünket a változó idő és környezet? Mi az, ami változik (változhat), és mi az, ami ugyanaz marad?

A legfontosabb kérdés pedig hívő emberként a számunkra: Isten milyenné akar bennünket formálni? Milyen jellemzőkre van, illetve lesz szüksége a Krisztusban hívőknek ahhoz, hogy értsék a társadalmukat, és pozitívan hassanak rá egy évtized múltán is? Az örök Igének, az örök Igazságnak milyen formát és tartalmat kell öltenie, hogy betöltse küldetését? Keressük együtt a jó megértést, az Isten akaratát!

A rövid előadásban rámutatunk annak szükségességére, hogy kortárs módon, a magunk nemzedékében szükséges egyház- és gyülekezetépítő szolgálatunkat végeznünk és missziói küldetésünket betöltenünk, és hogy mindez nincsen ellentétben Isten akaratával.

A teológiai vízió fogalmának tisztázása után hét olyan jellemzőt ismertetünk, amelyek kreatív feszültséget jelző ellentétpárokban hívnak minden egyházvezetőt, lelkipásztort, missziómunkást és gyülekezeti tagot egy nagyon szép, de igen nehéz feladatra: olyan lelki otthonokat építeni a Szentlélek vezetése által, amelyek nemcsak túlélik a jelenleg már zajló globális változásokat, hanem bár szerényen, de határozottan tudnak igenlő választ adni a következő kérdésre:

„Ha ma eltűnne gyülekezeted, missziói szervezeted, lelki közösséged a településedről, hiányoznátok-e valakinek? Egyáltalán észrevenné annak hiányát a környezet?” Az előadás biztatást és útmutatást fog adni abban, hogy számítson jelenlétünk a társadalomban.

Dr. Steiner József
(missziológus, a TCMI Nemzetközi Intézet társprofesszora)

A társadalmi innováció fogalmába beletartozik minden pozitív hatású újítás, amely emberi közösségeket, térségeket érintő problémára ad valamilyen újszerű, korábban még nem intézményesült választ. A társadalmi innováció bárki által kezdeményezhető és megvalósítható. Nincs szaktudáshoz vagy szektorhoz kötve: bárki létrehozhat társadalmi innovációt, akár for profit, akár non profit alapon. Társadalmi innovátor lehet egy társadalmi szervezet, egy vállalat, akár egy magánszemély vagy informális közösség.

Az elindítás alapja egy ötlet, egy vízió, a működőképes kivitelezés viszont leginkább egy vállalkozás felépítésére hasonlít, a megvalósítás hasonló kockázati elemeket tartalmaz, mint egy üzleti vállalkozás elindítása. Az innovációk megvalósítása gyakran arra épül, hogy összeköti a különféle szektorok szereplőit, és így létrehoz egy olyan tudás- és eszköztárat, amely külön-külön nem elegendő a probléma megoldására.

Mit jelent az innováció a szociális szektor, a szegénység felszámolása, a fogyatékkal élők, a kulturális különbözőségek közötti – kisebbségi lét kezelésében, gazdaságilag elmaradott térségeken. Milyen erőforrásai és milyen feltételei vannak, hogy egy társadalmi innováció az érintettek számára megoldásokat hozzon, fenntartható működést eredményezzen?

H. Kovács Judit
szervezetfejlesztési vezetési tanácsadó
mentor coach ACC

„Jósolni nagyon nehéz, különösen, ha a jövőről van szó” (Niels Bohr – Nobel-díjas fizikus)

A technológiai innováció hihetetlenül felgyorsult, nehéz megjósolni, hogy hogyan hat mindez az emberi pszichére, a közösségekre és a társadalomra.

A vezetés emberekről, célokról és teljesítményekről fog szólni a jövőben is. De a jelenkor változásainak intenzitása, mélysége és sebessége miatt a vezetői módszertanok, paradigmák és eszközök pillanatok alatt elavulnak, és nincs mindig idő újakat keresni vagy fejleszteni. Ezért a jövő vezetőinek még nagyobb szükségük lesz megbízható és stabil viszonyítási pontokra, amelyek mentén tájékozódni tudnak. Mindez igaz egyházi kontextusra is, hiszen a gyülekezetek nem hermetikusan elzárt szigetek, hanem egyrészt a társadalomba integrálva, másrészt Krisztus által a társadalomba küldve léteznek.

Előrejelzések szerint a technológiai fejlődés olyan lehetőségeket nyit meg előttünk rövidesen, amelyek miatt az emberi civilizáció szingularitáshoz ért. Jelenleg nem tudjuk, hogy kiknek higgyünk, a pesszimista posztapokaliptikus előrejelzéseknek, vagy az optimista és szürrealista vízióknak a földi mennyország eljöveteléről. Az azonban biztos, hogy a történelem során talán soha még nem volt akkora jelentősége annak, hogy a vezetőknek van-e „személyes térképük” az élethez, és „belső iránytűjük”, ami minden körülmények között segít a tájékozódásban, a helyes irány tartásában.

A „térkép” a már létező valóságot rögzíti, és lehetővé teszi, hogy elhelyezzük magunkat benne, az „iránytű” segít meghatározni a megfelelő irányt. Ha a vezetőknek van „térképük” az életről, és „iránytűjük” a haladáshoz, akkor van esély arra, hogy azokat sem vezetik félre, akik vezetőként megbíznak bennük és követik őket, legyen szó a családtagjaikról, a gyülekezeteikről, a munkahelyi beosztottjaikról vagy a honfitársaikról.

Tehát az algoritmusok szép új világában lesz-e szükség még vezetőkre, és mire lesz szükségük a vezetőknek, hogy képesek legyenek vezetni?

A 20. század kezdetétől egyre gyakoribbá váltak az úgynevezett civilizációs, ezen belül a szív- és érrendszeri betegségek. Ennek okai nagyrészt a mozgásszegény életmódban kereshetőek, mivel a motorizáció elterjedésével jelentősen lecsökkent a napi fizikai aktivitással töltött idő. A fizikai aktivitás hiánya a szív- és érrendszeri betegségek meghatározó és önálló kockázati tényezőjévé vált, de ugyanígy hozzájárul a magasvérnyomás-betegség, egyes rákbetegségek, a cukorbetegség, a túlsúly és az elhízás, valamint egyes pszichés problémák kialakulásához is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározta az egészség fenntartásához szükséges heti fizikai aktivitásra vonatkozó minimum ajánlásokat a felnőttek számára: a legalább 150 percig tartó közepes intenzitású mozgás már egészségnyereséggel jár, de minél többet mozgunk, annál jobb. A „mozgásgyógyszer” segít számos betegség megelőzésében, de szinte minden krónikus betegségben ajánlott, javítja az életminőséget és a túlélést.

Mészárosné Dr. Seres Leila
(egyetemi docens, Testnevelési Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék)

Az étel, vagy igazán találó magyar kifejezéssel élelem, mindig is központi szerepet játszott az ember életében. A biztonságos, aggálymentesen fogyasztható élelmiszer létfenntartásunk alapja. Az élelmiszeripari szereplők felelőssége folyamatosan növekszik, hiszen a népesség ellátása mára nagyrészt a globális termelésben feldolgozott termékekre összpontosul, és ez a felelősség idővel egyre fokozódik. A „mindennapi kenyér” már nem a háztáji alapanyagokból kerül előállításra, az élelmiszerlánc fokozatosan bővül, a fogyasztói igények változnak. A felhasznált alap-, segéd- és járulékos anyagok megbízhatósága ingatag, így növekszik a termékbiztonság kockázata is. Vizsgáljuk meg, mi az élelmiszer-biztonság, valamint miért alapvető fontosságú az élelmiszerlánc ellenőrzése. Milyen potenciális élelmiszer-biztonsági veszélyeket rejt a jelen és a jövő élelmezési gyakorlata? Mit tehet a jogalkotó, az ipar és a fogyasztó az élelmiszerek biztonsági állapotának megőrzése érdekében? Melyek azon területek, ahol fejlődnünk kell? Ezen kérdésekre világítok rá saját szakmámban szerzett tapasztalataim alapján.

Murányi Szabolcs
élelmiszer-technológus mérnök,
ügyvezető, M-TEAM QUALITY Minőségbiztosítási és Kereskedelmi Szolgáltató

A szervátültetés az egyetlen vagy a legjobb gyógymód a végstádiumú szervelégtelen betegek részére. Az életmentő átültetések megvalósításához azonban donorszervekre és azokat adományozó donorokra van szükség. Az egész világot és Magyarországot is érintő probléma, hogy a rendelkezésre álló donorszervek száma kevesebb, mint ahány szervre lenne szükség. 2019-ben 440 szervtranszplantációt végeztek Magyarországon, miközben 610 új beteg került fel az év során várólistára.

A szervadományozás az emberi segítségnyújtás egyik legnemesebb formája. Ez tájékozódást, mérlegelést, döntést igényel, és fontos, hogy megosszuk családtagjainkkal a döntésünket. Ha a szervadományozásról szóló önrendelkezésünk mások életének megmentését befolyásolhatja, akkor ez nem egy lehetőség, hanem mindannyiunk személyes felelőssége. A magyarok 73%-a felajánlaná szerveit átültetésre halála után, de csak a lakosság 23%-a ismeri a feltételezett beleegyezés elvére épülő jogrendet.

A szervadományozással kapcsolatos tájékozottság nélkülözhetetlen az életmentés szolgálatában, így fontos az egyházak szerepe is, ahol az egyének és a közösség iránti szolidaritás kinyilvánításában példát mutathatunk.

„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” Jézus Krisztus (Mt 7,12)