Negyedik alkalommal került megrendezésre július 29-től augusztus 2-ig a Mosoly Tábor 46 négy–tizennégy év közötti gyerek részvételével az Újkígyósi Baptista Gyülekezet szervezésében.
A hét témája azt az utazást járta körül, amelyik itt a földön kezdődik, és a cél Isten királysága, a mennyország, ahová hitünk és reménységünk szerint az út végén mindenki, aki szeretne oda kerülni, megérkezik. A csoportvezetők nagy hangsúlyt helyeztek arra a tényre, hogy Jézus az egyetlen út, akin keresztül be lehet jutni a mennyei királyságba, és hogy nincs a földön olyan ember, aki elől el lenne zárva ez a lehetőség, kivéve, ha valaki nem kér ebből a lehetőségből.
Délutánonként három választható csoportban vettek részt a gyerekek. A kézműves csoport különböző, a hét témájához kapcsolódó tárgyakat készített. A sportcsapatok versenyeztek az udvaron felépített, könnyített exatlonpályán, röplabdáztak, pingpongoztak, a táncosok pedig a tábor egyik énekére tanultak be egy látványnak is szép koreográfiát.
A délután második felében más-más program várta a táborozókat. Volt mozilátogatás, ahol a gyerekek „Ferdinánd, a bika” kedves- szomorú-szép történetén nevettek, sírtak, volt vizes nap fólián csúszkálással, vízipisztoly-, vízibombacsatával. Terápiáskutya-bemutatót is láthattunk, a kutya is, a gyerekek is nagyon élvezték a műsort. A Láthatatlan Színház nyújtott különleges élményt a gyerkőcöknek, az utolsó nap délutánja pedig már az esti előadásra való izgatott készülődés jegyében telt. Ügyes kezek varázsoltak hajfonatcsodákat, színes frizurákat, csillogó csillámtetkókat mindenkinek, aki ezt kérte.
Egész héten folyt a zsetonok gyűjtése, amiket a tábor végén lehetett beváltani értékes, kedves vagy vicces ajándékokra. Zseton sok mindenért járt, jó magaviseletért, éneklésért, zenélésért, pontos megjelenésért, de főképpen bibliaversek kívülről való felmondásáért.
Péntek délután a záróalkalomra meghívtuk a polgármestert, az iskola intézményvezetőjét, szülőket, nagyszülőket, testvéreket, hogy mindenki kapjon egy kis ízelítőt mindabból, ami ezen a héten történt a táborban. Szívmelengető, megható, humoros jelenetek váltakoztak egymással. A hét folyamán egész kis kamarakórus verbuválódott össze, messze hangzott az énekszó, amit szintetizátor, dobszerkó, kahonok, mindenféle ütő és csilingelő eszközök hangja kísért. Az estét jó hangulatú beszélgetésekkel fűszerezett „pogácsa-dinnye parti”-val zártuk.
Hálásak vagyunk Istennek, hogy minden szükséges dolgot kirendelt számunkra, emberi és tárgyi erőforrásokat egyaránt, hogy a Mosoly Tábor ötletből valóság legyen. Hálásak vagyunk a táborvezetőkért, a csoportvezetőkért, a különböző területek segítőiért, a különféle eszközökért, a nem csekély anyagi forrásért és a kívánságon felüli nagyon jó időért!
Az a reménységünk, hogy minden résztvevőnek a szívében benne marad és újra és újra visszhangzik majd a tábor egyik énekének a refrénje egészen addig, amíg valósággá válik:
„Szereteted az egekig ér,
Kegyelmedért imádlak én.
Nagyszerű vagy, csodállak téged,
Bennem minden csak rólad beszél,
Úr Jézus!”