Élete mindennél hangosabban hirdeti, hogy Isten imát meghallgató, szerető mennyei Édesapánk. Minden munkájában egyedül Istentől kért és várt mindent. Bristoli árvaházaiban napról napra kétezer árváról gondoskodott anélkül, hogy egyszer is adakozásra szólította volna fel hallgatóit. Senki a világon nem mondhatta, hogy kért volna tőle. Adósságot soha nem csinált. Isten sohasem hagyta cserben. A fillérekért éppúgy magasztalta Istent, mint amikor százezreket kapott.
1836-tól 1898-ig több mint kétmillió Bibliát és különféle evangéliumi iratot osztott szét. 70 éves volt, amikor utazni kezdett. 42 országot látogatott meg, és több ezer alkalommal tett bizonyságot Isten hűségéről.
Müller Györgyről röviden
George Fredrick Müller (németül: Georg Friedrich Müller) (1805. szeptember 27. – 1898. március 10.) keresztény evangélista, aki Bristolban árvaházakat alapított. Élete során kb. 10 000 árváról gondoskodott összességében. Ismert volt arról a meggyőződéséről, hogy a rá bízott gyermekek olyan komoly tanulmányi képzésben részesültek, hogy ezért gyakran vádolták meg azzal, hogy többet ad a szegényeknek, mint amennyit kellene.
Korai évek
Zűrös és Isten ismeretét nélkülöző gyermek- és ifjúkora után 1828-ban Angliában kezdett volna dolgozni, de ahogy odaért, 1829-ben megbetegedett. Miután felépült, megígérte, hogy Isten akaratának fog engedelmeskedni. Hamarosan elhagyta Londont. Hitte, hogy miközben ő keresztény munkát végez, Isten gondoskodni fog a megélhetéséről. Egy devoni gyülekezet pásztora lett. Nem sokkal később feleségül vette Miss Mary Groves kisasszonyt. Pásztorlása alatt nem engedte meg a gyülekezetnek, hogy rendszeres fizetést adjanak neki.
1832-ben Bristolba költözött. 1834-ben megalapította az Igei Tudás Bel- és Külföldi Intézetet (Scripture Knowledge Institution for Home and Abroad), melynek célja a keresztény iskolák és misszionáriusok megsegítése. Ezenkívül Bibliát is osztottak. Állami támogatást nem kapott, csupán személyes ajándékokat.
Müller és felesége már 1836-tól foglalkoztak árvákkal. Akkoriban 30 leányt tartottak el a saját otthonukban.
Nem sokkal később még három árvaházat nyitottak meg. Ezekben összesen 130 gyermekről viseltek gondot. 1845-ben, ahogy egyre többen lettek, Müller eldöntötte, hogy egy új épületet emelnek kb. 300 gyermek számára, amit meg is nyitottak 1849-ben. Az 1870 körüli évekre több mint 2000 gyermeken segítettek ilyen módon összesen öt otthonban. Egész végig jellemző volt Müller hitére, hogy sohasem kért senkitől anyagi támogatást, és nem vett fel kölcsönt, sem hitelt, annak ellenére, hogy az öt otthon megépítése 100 000 fontba került. Sok esetben a gyermekek közös étkezése előtt pár órával érkezett csupán meg egy étel adomány. Ez nagyban erősítette az Istenbe vetett hitét. Minden reggel a reggeli után Bibliát olvastak és imádkoztak. Minden gyermek, aki elhagyta az árvaházat, kapott egy Bibliát ajándékba. A gyermekek szép ruhákat viseltek. Müller még egy iskolai felügyelőt is alkalmazott, hogy biztos lehessen benne, minden rendben folyik.
1871-ben a Times magazin egyik cikke azt állította, hogy 1836 óta 23 000 gyermek kapott iskolai oktatást, és még többezren lettek taníttatva más helyeken, ami szintén költségeket jelentett.
A cikk azt állította, hogy indulásuk óta 64 000 Bibliát, 85 000 Újszövetséget és 29 000 000 keresztény könyvet nyomtattak és osztottak szét. Müller mindezeken kívül 150 misszionárius anyagi támogatását is magára vállalta.
Későbbi évek
Miután 1870-ben első felesége meghalt, 1872-ben feleségül vette Susannah Grace Sangert. 1875-ben, 70 éves korában belefogott egy 17 évig tartó misszionáriusi munkába, utazásba. Prédikált az USA-ban, Indiában, Ausztráliában, Japánban, Kínában és közel negyven más országban. Utazásai során több mint 200 000 mérföldet tett meg, és ez még a repülőgépek kora előtt volt. Mivel több nyelvet is beszélt, képes volt angolul, franciául és németül is prédikálni. Előadásait több mint 12 nyelvre fordították le. Önéletrajzában beszámol arról, hogyan fedezte fel a bibliaolvasás jelentőségét, és azt, hogy a Biblián keresztül Isten egyenesen hozzá tud szólni. Müller György volt az Open Brethren mozgalom elindítója. 1892-ben visszatért Angliába.
1898. március 10-én halt meg.
Forrás: antiokhiaiskola.hu