Már gyermekkoromban elvarázsolt az az éjszaka, amikor az Úr Jézus születésére gondolunk. Nagypapa koromban is megihlet ennek az éjszakának a csöndje, és hallani vélem a magasban felcsendülő angyali éneket is.
Vannak, akik számára ez a csönd a kilátástalanság csöndje, melyre hangtalanul ráül a testi és lelki szenvedés fájdalma. Ez a csönd néma jajkiáltásoktól „hangos”. Betegek sóhaja visszhangzik az éterben, amiként kétezer éve Palesztina vidékén, a messiásváró nép otthonaiban. De biztatóan hangzik fel ma is az angyalok éneke azok számára, akik szellemi pusztaságban élnek, akik maguknak és egymásnak fájdalmat okoznak. Mert az angyali üzenet, a jó hír azóta sem vesztett semmit az érvényességéből és az erejéből sem. Mindazoknak szól, akiknek éle -tük megváltozására van szükségük.
A pásztorokat megdöbbentette az angyali ének, szívükig ható lelki élmény volt számukra az angyalszó, és arra bátorította őket, hogy induljanak el a megszületett Úr Jézus keresésére. Rideg lelkük nem szokott ilyen gyönyörű hangzáshoz. A sötét éjszaka csöndjében minden bizonynyal még hatásosabb volt hallani az angyali éneket, és látni a kápráztató fényt, amely őket is elvarázsolta. Sokszor nekünk is szükségesek a külsőségek, amelyek utat nyitnak szívünk zárt ajtajához. Tudjuk, hogy nem ezek az ünnep legfontosabb üzenetei, de eszközök a szívünkhöz arra, hogy értelmünk is megragadhassa a lényeget, az angyali üzenetet, amely életet jelenthet számunkra. Böngészve a Facebook oldalait megdöbbentett egy közülünk való tehetséges fiatalember dilemmája, ami arról szólt, miért is kell nekünk megünnepelnünk a karácsonyt. És miért éppen akkor, amikor? Felfedezte, hogy ennek pontos időpontja nincs benne a Bibliában. Hallottam már, hogy a hitetlenek így akartak meggyőzni valakit a karácsony ünneplésének szükségtelenségéről.
De miért fontos az, hogy tudjuk a pontos napot? Merthogy nem ez a lényeg. Karácsonynak nem az az üzenete, hogy napra pontosan tudjuk, mikor született az Úr Jézus. Az viszont nagyon fontos, hogy megszületett, hogy váltságot hozott, hogy általa üdvösségem lehet. És ha ezt fényesen ünnepeljük, az pedig méltó hozzá. Napjainkban egyre több helyen csillannak fel a tűzijátékok színei, nemcsak a szabadban, hanem a születésnapi tortákon is. Akkor éppen Jézus születését ne ünnepelhetnénk csillogó gyertyákkal vagy gyönyörű csillagszórókkal? És akár fényesen, ahogyan a betlehemi mezőn a pásztorokat „körülragyogta” az Úr dicsősége. Tekintsünk ezekre úgy, mint amik Jézusra mutatnak, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy ő közénk jött, ha nem is december 24-én éjjel, de az „időknek teljességében”, pont akkor, amikor Isten a legjobbnak látta, amikor az emberiségnek a leginkább szüksége volt rá.
Manapság megújult gyülekezetek hirdetik és gyakorolják hangosan a dicsőítés műfaját. János apostollal vallják, hogy méltó Jézus Krisztus az ünneplésre. Zászlajukra tűzték, hogy:
„Ünnepeljük Jézust!” Bátran csatlakoznak ebbe a dicsőítésbe karácsonyi énekeink is. Az evangéliumi énekszövegek tovább mennek a betlehemi jelenet megéneklésén, nem kis Jézusról, hanem Megtartóról, üdvösségszerző Úrról énekelnek. Milyen kár lenne megfeledkeznünk erről, és mivel hogy nem találjuk a pontos dátumot, ne dicsérnénk őt azért, hogy földre jött karácsony éjszakáján.
Engem ma is megihlet ennek az éjszakának a csöndje, és hallani vélem a magasban felcsendülő angyali éneket is.
Évtizedeken át olvasom ugyanazt a karácsonyi történetet, mégsem unalmas, megerősít a hitemben, hálára kötelez. Ezen a szentestén újból megnyitom majd a Bibliát, olvasni fogom Lukács evangélista szavait, és szívemben megszólal most aktuálisan John Rutter karácsonyi éneke (szöveg: Almási Kornélné Nemeshegyi Gyopár), amelyet nemrégen tanultunk az énekkarunkkal:
Mily kedves dallam csendül fel,
karácsonyéjjel szárnyra kel.
Nincs ennél szebb, jöjj, énekeld:
Eljött az Úr, Immánuel.
A sötét éj már véget ér,
felcsillan égi, tiszta fény.
Ím, lásd, a télből tavasz kél!
Ím, lásd, a télből tavasz kél!
A téli hajnal mosolyog,
mint friss mező ont illatot.
Boldogság árad mindenhol.
Jöjj, lásd, az Isten lehajol!
A menny a földdel összeért,
megszületett a Megígért.
Életet adva jön közénk,
nyomában béke árad szét.
Legyen az idén is mindnyájunknak áldott karácsonyi ünnepe!