2021. október 31-én, a reformáció vasárnapján nagy megújulásban volt része a Tuzsér–Kisvárdai Körzet testvériségének. Öten vallották meg a Megváltóba vetett hitüket! Ilyen népes bemerítkezésre legutóbb 30 évvel ezelőtt került sor a tuzséri imaházban.
Lami Ferencné Babi a gyülekezet korábbi vezetőjének lányaként nőtt fel, később ő maga is beállt a vendégfogadás szolgálatába, eljárt az imaházba, de valami még hiányzott az életéből. Ezt meglátva a példázatbeli vámszedő rövid imádságával („Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!”) rendezte kapcsolatát az Úrral. Neki engedelmeskedve vállalta a bemerítkezést.
Révész Márk már egyetemistaként jutott el oda, hogy őszinte vággyal és igazán keresse Istent. Körülményei és kapcsolatainak alakulása révén jutott el a biztos alaphoz, amire ráhelyezheti az egész életét. Elfogadta Jézust Úrnak az egész élete fölött, teljesen őrá bízta magát és egész jövőjét.
Tóth Árpád „Mozsó” a falu egyik népes, vezető értelmiségi családjában nőtt fel, a képzettség és elismertség határozta meg az életét. Sok mindenen keresztül 47 évesen jutott el Krisztusig, akire szüksége van mint bűneit megbocsátó és életének igazi értelmet adó Pásztorára.
Révész Balázs is sok évtizeden át ült az imaház padjaiban. Sok testvérével együtt gyermekkorától kezdve, majd felesége megtérése után családjával együtt részt vett a gyülekezet alkalmain, de nem volt benne élet. Isten megállította és igéivel (Ézs 43,25 és 44,22) magához vonta. „Sokáig várt rám, ne várjon tovább, itt vagyok!” – vallja örömmel.
Kántor Zoltán 77 évesen jutott el odáig, hogy engedelmeskedjen Istennek. Ő is hívő családban nőtt fel Kárpátalján, édesapja gyülekezetvezető volt, amíg engedélyezték, szülei házánál volt az összejövetel. Elsodorta az élet – de visszavonzotta őt az Úr. A záhonyi gyülekezet hűséges tagja.
Az istentiszteleten többen szolgáltak igével is. Imádkozásra Pályka Szabolcs kisvárdai gyülekezetvezető buzdított. Kotán Béla budai lelkipásztor személyes hangvételű igehirdetésében a Jn 8,1–11 alapján azt emelte ki, hogy milyen jó Jézusnak ez a „hozzánkállása”. Nem elítél, hanem megbocsát, nem kárhoztat, hanem megigazít, helyreállít és továbbvezet. „Isten Lelke nem vonszol, hanem vonz” – idézte a bátorító és reményteljes alapigazságot. Tömöri Gábor hajdúbagosi lelkipásztor imádsággal, felesége, Magdi pedig a bemerítés utáni bizonyságtétellel szolgált. A gyülekezet presbitere, Révész Albert, és korábbi diakónusa, Fülöp Balázs szintén a kézrátételes imádságban vettek részt. Papp Dániel ügyintéző lelkipásztor végezte a bemerítés szolgálatát. Az alkalmat vezette és koordinálta Révész Máté helyi gyülekezetvezető, aki már a bemerítkezők felkészítésében is kiemelkedő szolgálatot végzett. Az istentisztelet után szeretetvendégségben lehetett a közösséget építeni.
Isten áldja meg népének új tagjait mindhalálig tartó hűséggel és bátor bizonyságtétellel! Legyen minél hamarabb újra ilyen örömteli esemény!
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
