Protestáns gálaest az Urániában

Az október 21-én megtartott gálaestünk ünnepi programjainak élére Pál apostol szavait tűztük:

„a reménység pedig nem szégyenít meg” (Róm 5,5).

A hívő ember reménységéről, hitről, a cselekvés fontosságáról szóltak a beszédek, és ezt tükrözték a zenei szolgálatok is. Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke nyitóbeszédében így fogalmazott:

„ha az egyház szolgálatán keresztül a reménységre hangolunk, rámutathatunk az örök élet tágasságára. Ehhez sokszor egy mosoly, egy bátorítás is elég.”

Prőhle Gergely evangélikus felügyelő Reformáció 501 – reménységgel tekintünk a jövőbe? című előadásában az egyház és az állam mellett a hívő ember modern világot alakító szerepét hangsúlyozta.

„Elődeinkre, nagyjainkra tekintve, az ő példájukból merítve, hittel, reménységgel cselekedve elérhetjük azt, hogy a következő nemzedék is érteni fogja Pál apostol szavait.”

Az Oláh Gábor vezette Baptista Központi Énekkar énekei a „Mi Atyánk” gondolatai köré csoportosultak.

Az ifj. Bazsinka József vezette In Medias Brass rézfúvós kvintett J. S. Bach zenei világát idézte művészi módon.

Figyelemre méltó gondolatokat közvetítettek a Szentendrei Református Gimnázium ifjú előadóművészei, amikor Reményik Sándor verseiből mutattak be egy csokrot. Üde színfoltja volt a gálaestnek a szerb népzenét bemutató fiatalok programja is.

A „legkitűnőbb beszédtanár”, a debreceni Ozsváth Sándor munkásságát jutalmazta Rát Mátyás-díjával a Protestáns Újságírók Szövetsége. Gálaestünk a protestánsok évről évre megismétlődő nagy találkozója volt.