Gyülekezetünk életében évek óta ismétlődő program az idősödő nyugdíjas testvérek részére szervezett autóbuszos kirándulás. Az utazás szervezői mindig figyelemmel és szívvel állítják össze a programot, ismerve a csoport összetételét, fizikai korlátait, életkorát. Igyekeznek széppé és emlékezetessé varázsolni az együtt töltött időt. Így volt ez május 5-én is.
Reggel 8 órakor benépesült az imaház környéke a kirándulókkal, a gyülekezet és a körzet nyugdíjasaival, a közösségünket látogató vendégeinkkel. Ragyogó napsütésben, jó hangulatban indult az 50 fős csapat.
Autóbuszunk a Gödöllői-dombság, majd Aszód érintésével hamarosan megérkezett a kartali imaházhoz. Szlepák Lajos és Rózsika tárt ajtóval fogadtak bennünket. Miután megnéztük a barátságos imaházat, meghallgattuk Szlepák testvér rövid ismertetését a gyülekezet korábbi és jelenlegi életéről, Sík Sándor Te Deum című versével zárta a köszöntését.
Hajmássy Dezső testvérünk érdekes ismertetőt tartott a kiskartali csillagvizsgálóról. Báró Podmaniczky Géza 1886 nyarán Konkoly Miklós tervei szerint obszervatóriumot építtetett a kiskartali puszta egyik tisztásán…
Külön élmény volt hallgatni a rögtönzött helytörténeti órát. Énekléssel, imádsággal zárult a látogatásunk, és a továbbindulás előtt rögtönzött szeretetvendégségben is részesültünk.
(Kedves Rózsika és Lajos! Köszönjük a finom, meleg pogácsát!)
A szokásos fényképezés után elköszöntünk vendéglátóinktól, és továbbindultunk.
Füri András, a kirándulás szervezője (egyik gyülekezetvezetőnk) egész úton tájékoztatott a látnivalókról. Ismertette az érintett települések történelmét. Így figyelhettük utunk során a Cserhát hegyvonulatait, távolabb a Mátra magasodott.
Acsán áthaladva rövid időre megálltunk, és Hajmássy testvér a tőle már megszokott természetességgel mesélte el a valamikor szebb napokat látott acsai Prónay-kastély történetét.
A rövid pihenő után hamar Pencre érkeztünk. A penci Jakus Lajos Cserhátalja Falumúzeumot látogattuk meg. Végh Józseftől, a múzeum vezetőjétől megtudtuk, hogy a község legrégebbi épülete ez a tájház. Humorral fűszerezve mesélt a ház és Petőfi kapcsolatáról. A múzeum egyik terme Evva Lajos hagyatéka.
Az 1851-ben született színházigazgató, műfordító 1900-ban vásárolta meg a penci kastélyt. Azonnal bekapcsolódott a helyi közéletbe. Halála után értékes bútorait a múzeumra hagyta. A kis tájház gyönyörű csempekályhákat, egyéb figyelemre érdemes berendezéseket, régi használati tárgyakat rejt magában.
Pencről Vácrátót felé vettük az irányt. A gyülekezet finom ebéddel vendégelte meg a csoportot. Ebéd után bejártuk a szomszédos botanikus kertet.
Kedves idegenvezetőnk felhívta figyelmünket a látnivalókra, türelemmel válaszolt kérdéseinkre. Gyönyörködhettünk a ritka növényekben, a sok szépségben.
Élményekkel gazdagodva tértünk haza. Különösen kedves alkalom volt az egyedülállók számára, akik ilyen módon is élvezhették a közösség áldásait.
Köszönjük a szép napot, a szervezést, a gondoskodást, amelyen keresztül ismét érezhettük a gyülekezet felénk irányuló szeretetét.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
