A Magyar Baptisták Világszövetsége 2017. augusztus 4–6. között tartotta meg negyedik világtalálkozóját a debreceni Főnix Csarnokban. Ennek során 5-én, szombaton szemináriumi előadás keretében került sor „A döntés szabadsága – ana/baptista örökség és habán orvoslás” című érdekfeszítő egyháztörténeti téma kifejtésére.
A szekcióban az anabaptista hitújító mozgalomról hallhattak a résztvevők bővebb információkat dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész és dr. Nagy Imre orvos előadásában. A szekció előadói ismertették az anabaptista hitelődök küzdelmes életútját, sziklaszilárd hitét és habán örökségünk mára is kiható jellegzetességeit.
Az előadások után került sor a „Az igazság halhatatlan!” című zenés színmű előadására, melyet az oroszlányi Bakfart Bálint Alapfokú Művészeti Iskola növendékei mutattak be Csáky Mária állami díjas koreográfus és Benkő Ferenc szervezésében.
500 éves az anabaptista reformáció
Az 500 évvel ezelőtt elindult reformációs folyamatnak három irányzatát különböztetjük meg a történelemben. Ezek közül legismertebb az akkori német fejedelmek által támogatott lutheri és az elsősorban a svájci polgári rétegeket érintő kálvini irányzat.
Kevesen tudják viszont azt, hogy az akkori feudális társadalom legkiszolgáltatottabb és egyben legszegényebb rétegére az anabaptista (keresztségmegújító) mozgalom hatott legerőteljesebben. Ezt a széles néprétegeket érintő, időnkét radikális társadalmi változásokat is sürgető, de többségében erőszakmentességet hirdető protestáns irányzatot nevezzük népi reformációnak vagy anabaptista reformációnak.
Az elmúlt évszázadok alatt ők szenvedték el a fennálló államegyházi elit legsúlyosabb megtorlásait a „megtérést követő keresztség”, azaz a hitvalló bemerítés bibliai igazságát hangsúlyozó tanaik miatt.
Szülőhazájukból elmenekülve kerültek jelentős számban követőik a Kárpát-medencébe is, ahol az erdélyi fejedelmek vették törvényes védelmükbe őket. Hazánkban hitük megőrzése mellett példás családi életükkel, oktatási rendszerükkel, egészségügyi újításaikkal, a gazdasági, kulturális és ipari tevékenységükkel tűntek ki leginkább kortársaik között.
Zárt gazdasági udvarokat hoztak létre, ahol manufaktúraszerű közösségekben élték mindennapjaikat. Innen kaphatták hazánkban ezek az anabaptista újkeresztények a német eredetű „habán” (haushaben) megnevezést.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
